Kincses, Áron and Michalkó, Gábor and Tóth, Géza (2014) A Magyarország átutazó forgalmában érintett települések lehatárolása. TERÜLETI STATISZTIKA, 54 (3). pp. 237-252. ISSN 0018-7828
|
Text (A cikk szövege)
kincses_michalko_toth.pdf Download (535kB) | Preview |
|
|
Text (A folyóiratszám borítója és tartalomjegyzéke)
terstat1403.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (230kB) | Preview |
Abstract
Magyarország tranzitország, nem csak a teher-, hanem a személyforgalom tekintetében is. Az évente Magyarország területére érkező külföldiek mintegy harmada csupán keresztül utazik az országon. Tekintettel Magyarország Kelet-Közép-Európán belüli centrális fekvésére, hét állammal való szomszédságára (amelyek közül három az ellenőrzés nélküli átjárást biztosító schengeni zónához tartozik), az európai úthálózat elérhetőségére, a nemzetközi átutazó forgalom volumene jelentős kihívás az érintett térségek számára. Az átutazásra ugyanis nem feltétlenül egy hermetikusan lezárt folyosóban (például az államhatárokon átívelő autópályákon), a társadalmi-gazdasági környezettől szinte függetlenedve, hanem gyakorta annak részévé válva kerül sor. Az átutazás természete feltételezi a megállást, a sofőr és az utasok hosszabb-rövidebb pihenőjét, étkezését, a gépjármű benzinnel való feltöltését, amire egyrészt az autópályák megfelelő infrastruktúrával rendelkező parkolóiban, másrészt lakott területeken belül, a helyi lakosság életterében kerül sor. Az átutazás tehát egy ellentmondásokkal terhelt jelenség: alapvetően a kiindulási és az érkezési hely közötti, minél gyorsabban, minél rövidebb idő alatt letudandó átmeneti utazási tevékenységként értelmezhető, ugyanakkor magában hordozza az érintett térségek turisztikai kínálatának különböző intenzitású hasznosítását is. A Központi Statisztikai Hivatal 2004 óta méri a Magyarországra érkező, az áruszállításban nem érintett külföldiek utazási aktivitását, így viszonylag megbízható képpel rendelkezünk az átutazó forgalom makrószintű sajátosságairól (KSH 2013). Tisztában vagyunk azzal, hogy az átutazók aránya 2004 és 2011 között 29%-ról 34%-ra növekedett, száma meghaladta a 14 millió főt. Költésük 2011-ben 95 milliárd forint volt, a Magyarországon tartózkodó külföldiek költésének 8%-át tette ki. A mutatók magukért beszélnek, ilyen nagyságrendű forgalom képes mikroszinten, az érintett települések életében is változásokat generálni, társadalmi, gazdasági és fizikai hatásokat kifejteni (Puczkó–Rátz 1998). Ezek vizsgálatához azonban elengedhetetlen az átutazó forgalomban érintett települések lehatárolása, vagyis azon városaink és falvaink számbavétele, amelyeken – feltehetően fekvésükre, infra- és szuprastrukturális adottságaikra visszavezethetően – az átutazók kereslete realizálódik. A jelen tanulmányban keressük azokat a módszertani megközelítéseket, amelyek alkalmazásával kirajzolhatók a magyarországi átutazó forgalom kikristályosodási pontjai, megragadhatóvá válnak azok a települések, amelyeken a láthatatlan turizmus átutazással összefüggő jellemvonásai az elkövetkezendőkben vizsgálhatók. Miközben a tanulmány elsődlegesen településszinten igyekszik megragadni az átutazás jelenségét, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatások – azok multiplikátor szerepüknél fogva – az egész gazdaságot áthatva érvényesülnek.
Item Type: | Article |
---|---|
Subjects: | G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz > GF1 Settlement geography / településföldrajz |
Depositing User: | dr. Áron Kincses |
Date Deposited: | 20 Sep 2014 12:55 |
Last Modified: | 17 May 2024 10:38 |
URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/15624 |
Actions (login required)
Edit Item |