A szociális farmok helyzete és elméleti keretei

Bazsik, István (2022) A szociális farmok helyzete és elméleti keretei. STUDIA MUNDI - ECONOMICA, 9 (2). pp. 12-23. ISSN 2415-9395

Preview

Text 2Bazsik_FINAL.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (553kB) | Preview

Abstract

Hazánkban a szociális farmrendszer gyermekcipőben jár. Az első szociális gazdaságok ugyan a 2000-es évek elején kormányzati támogatással létrejöttek, azonban szélesebb célcsoportok számára nem érhető el ma sem. Az edukáció, a társadalmi felzárkóztatás, a reintegráció, és a fizikai-mentális egészség megőrzés és javítás, illetve az agrárszakember képzésre történő toborzás olyan feladatok, amelyeknek a szociális farm az egyik, ha nem a legjobb formája. Ennek ellenére alig lehet Magyarországon hozzájutni ilyen szolgáltatáshoz, mivel kevés ilyen farm létezik. Az érintett célcsoportok a hátrányoshelyzetűek, a szenvedélybetegek, a szellemi és/vagy fizikai fogyatékkal élők, a beilleszkedni vágyó büntetett előéletűek, és végül, de nem utolsó sorban a gyermekek, és az idősek. Az elmúlt tíz-tizenöt évben több szociális jellegű agrárkezdeményezés indult egymástól függetlenül, különféle célcsoportokkal, azonban a szociális farmok száma napjainkban sem éri el az 50 db-ot, és ezek közül több valójában nem feltétlenül farm jelleggel működik. Hazánkban a care farm, terápiás kert, és eseteként a közösségi kertek egyes funkcióit ellátó és annak megfelelő struktúrában felépülő, elsősorban civil szervezetek által üzemeltetett, egycélú (a szociális és/vagy egészségügyi oldalt preferáló) gazdálkodói terek a jellemzőek. Az egycélúság több szempontból is tetten érhető a hazai kezdeményezésekben. - Kizárólagos célcsoportok (autista, roma felzárkóztatás, munkanélküliek reintegrációja) kerülnek kijelölésre. Ez korlátozhatja az inklúzió, az integráció sikeres végrehajtását. - A szociális funkció, mint üzemeltetési cél elsődlegessége, esetenként kizárólagossága. - Az agrárfunkciók, illetve agrár célok sokadrendűsége, azaz nem vagy korlátozottan folyik valós termelés. - A farmgazdálkodási jellegtől erősen eltérő terápiás és care farm jellegű sturktúrák, illetve ilyen funkciók telepítése. - Az agrárgazdálkodási funkciók idealizált, esetenként naív megközelítése. Ezért szükséges újragondolni, hogy az agrárgazdálkodás szempontjából mely farm forma az, amely a multifunkcionális mezőgazdaságon belül elsődleges agrár profilja mellett képes aktív társadalmi szerepet is vállalni. Egy ilyen szervezet képes lehet elsődlegesen az agrárium szempontjából releváns társadalmi célokat szolgálni úgy. mint agrárutánpótlás és környezeti nevelés, vidékfejlesztés, az ágazat társadalmi elismertségének növelése, az alapvető agrárismeretek terjesztése, oktatás, hagyományőrzés, génmegőrzés, diverzifikáció. Ehhez azonban a fogalmi keretek újragondolása is szükséges azért, hogy a főprofil mentén elhatárolható – és ezáltal megfelelő forrásból cél szerint támogatható –legyen az az agrárvállalkozás, amely szociális farm szolgáltatásokat is hajlandó felvállalni. A kutatás e kérdések mentén igyekszik válaszokat adni a szociális farmok helyére és szerepére.

Actions (login required)

Edit Item