A szociális-problémamegoldás jellemzői a sporttudományi képzési területen tanulmányokat folytató hallgatók körében

Polcsik, Balázs and Kasik, László and Perényi, Szilvia (2022) A szociális-problémamegoldás jellemzői a sporttudományi képzési területen tanulmányokat folytató hallgatók körében. MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE, 23 (100). pp. 44-53. ISSN 1586-5428

Preview

Text MSTTSzemle_2022_6_05.pdf Download (336kB) | Preview

Abstract

Nemcsak társas kapcsolataink alakulása, pszichés jóllétünk, hanem szakmai-tanulmányi sikerességünk is nagymértékben függ attól, hogyan viszonyulunk társas problémáinkhoz és miként oldjuk meg azokat. Mivel a testnevelésórák, a sportedzések és a sportszervezések a társas problémák kiemelt megjelenési színterei, és módszertanukat tekintve hatással vannak a szociális és az érzelmi fejlődésre, ezen belül a szociális-problémamegoldás alakulására, ezért vizsgálatunk célja annak feltárása volt, mi jellemzi e téren a jövő sportszakembereit. Az online kérdőíves vizsgálatban a hazai felsőoktatási intézmények sporttudományi képzésein a 2020–2021-es tanévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók (N=435) vettek részt. A kérdőíveket a sportkutatás.hu zárt online platformon érték el, önkéntes alapon és anonim módon töltötték ki. A szociális-problémamegoldás mérésére az SPSI–R-t (D’Zurilla és mtsai, 2004; magyarul: Kasik és mtsai, 2010) és a NEGORI-t (Kasik és mtsai, 2018) használtuk. A faktorok szerinti különbségeket a szakok (testnevelő tanár, sportszervező, edző), a sportágcsoport (egyéni, csapat), valamint a rendszeres sportolással eltöltött évek száma mentén tártuk fel. Mindkét kérdőív megfelelő megbízhatósági mutatókkal rendelkezett. Az alminták közül a sportszervező szakos hallgatókra jellemző leginkább a társas problémák megoldásának elkerülése. A problémához és a problémamegoldáshoz való negatív viszonyulás nagyobb mértékben jellemző az egyéni sportot űzőkre, mint a csapatsportolókra. A sportban eltöltött évek számának növekedésével csökken a problémákhoz és a problémamegoldáshoz fűződő negatív viszonyulás, illetve a társas problémákkal kapcsolatos negatív énhatékonyság érzése. Az eltérő szakos hallgatók közötti különbségek más-más társas problémákkal kapcsolatos attitűdöt és megoldási stílust tükröznek, mely eltérések kompenzálását célzott képzési programokkal lehetne segíteni.

Actions (login required)

Edit Item