Egyezség, online? A magyarországi békéltető testületek elektronikus kapcsolattartási lehetőségei a koronavírus járvánnyal érintett időszakban

Hohmann, Balázs (2021) Egyezség, online? A magyarországi békéltető testületek elektronikus kapcsolattartási lehetőségei a koronavírus járvánnyal érintett időszakban. In: Pro Scientia aranyérmesek XV. Konferenciája, 2020 : Széchenyi István Egyetem, Győr, október 8-10. Pro Scientia Aranyérmesek Társasága Egyesület, Budapest, pp. 71-78. ISBN 9789638828958

Preview

Text Hohmann_Balazs_Egyezseg,online-E-kapcsolattartas-Bekeltetotestulet2020.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (356kB) | Preview

Abstract

A békéltető testületek szerepe a fogyasztói vitákban feloldásában jelentősnek tekinthető. Olyan testületekről van szó, amelyek Európaszerte illetve számos egyéb országban eseti jelleggel vagy intézményesített formában, a kisértékű fogyasztói jogviszonyokból eredő viták békés rendezését szolgálják a bírósági és közigazgatási hatósági eljárások elkerülése érdekében . Tekintettel a határokon átnyúló fogyasztói vitákra és a szabályozási nehézségekre is , nem elhanyagolható hozzájárulást tesznek hozzá a gazdaság működéséhez , különösen olyan időkben, mint a jelenlegi koronavírus-járvány és a kapcsolódó járványügyi intézkedések rendszere . A testületek működése , az alkalmazott alternatív vitarendezési módszerek és a testületek gazdasági, üzleti tudományos elemzése évek óta nagy érdeklődésnek örvend a tudományos fórumok és közlemények vonatkozásában. A testületekben az elektronizálás, a digitalizálás és az automatizálás kérdéseivel már foglalkoztak a nemzetközi tudományos kutatási programok, de számos olyan kérdés maradt, amelyet a tudományos figyelem méltatlanul figyelmen kívül hagy, ennek ellenére alapvetően meghatározza e testületek gyakorlatát. Különösen igaz ez, ha a kelet-közép-európai országok intézményesült szerveit vesszük figyelembe, amelyek békéltetési tevékenységüket az állami szabályozás szerint bizonyos területi illetékességgel végzik és e tevékenységet szigorúbb keretekkel szabályozzák, mint az ad-hoc jellegű testületeket . Ezekben az országokban, főleg Magyarországon, az állami szabályozás alapvetően megteremti működésük feltételeit, de sok esetben merev működési és jogi követelményeket diktál a testületek számára, amelyek akadályozhatják vagy akár lehetetlenné teszik a modern infokommunikációs technológiák és eszközök használatát eljárásukban. A technológiai lehetőségek használatának kiaknázatlanul hagyása, a modern infokommunikációs lehetőségek alkalmazásának hiánya azonban az eljárások hatékonyságának elvesztését, a modern környezetben zajló jogi esetekre való reagálás hiányát, valamint az Európai Unió által üzemeltetett vagy más online vitarendezési platformokkal való együttműködés problémáit jelenthetik. Ebben a kontextusban, jelen tanulmány az állami jogalkotó által létrehozott, intézményesített békéltető testületek és eljárásai folyamatait, valamint a címben említett elektronikus kapcsolattartás alkalmazásának lehetőségeit kívánja megvizsgálni, kiemelni a fejlesztendő területeket, valamint kimutatni az alkalmazásból eredő kockázatokat és akadályokat. Ennek érdekében jelen tanulmány kereteit között megvizsgálom a kommunikáció szerepét a vitarendezési folyamatokban. A cikk lényegében azokat az érveket kívánja feltárni, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy alkalmazhatók legyenek az elektronikus kapcsolattartási megoldások az intézményesített békéltető testületi eljárásokban, tekintettel a legújabb módosult, vonatkozó jogszabályi követelményekre is.

Actions (login required)

Edit Item