The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary

Varga, Csaba (2009) The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary. IUSTUM AEQUUM SALUTARE, 5 (2). pp. 165-184. ISSN 1787-3223

Preview

Text EPA02445_ias_2009_2_165-184.pdf Download (164kB) | Preview

Abstract

Ajogbölcseletet vagy saját kizárólagos tárggyal rendelkező önálló akadémiai diszciplínaként fogjuk fel, amelyről úgy gondoljuk, hogy ismerettárgyát minden jövendő jogásznak el kell sajátítania, vagy pedig csupán egy leginkább alkalmas közeget látunk benne arra, hogy a véle megismerkedtetéssel hallgatóinkat felkészítsük az adott jogi kultúrában ésszerûként elfogadható érvelési s okfejtési módok használatára. Ennek megfelelőõen a jogfilozófia vagy pozitív ismerethalmaz lesz, csupa megtanulandó lexikális adattal, vagy pedig kiemelkedő jogmegközelítések s a jogban kanonizáltként járható utak időleges példatára, amelynek intellektuális élménye birtokában a hallgatók egyszersmind a jogászi hivatás hagyományával is megbarátkozhatnak. Nos, az első alternatíva választása egy adott ismerettömeg merő elsajátítását előfeltételezi, míg a második ahhoz járulhat hozzá, hogy a hallgató bevezetődjék egy professzionális tradícióba, majd azt aktívan uralhassa. Az elsőnek így kimerítő tankönyvi tárgyalásra van szüksége: mindazon irányok s képviselőik taglalására, akik csak a teoretikus jogi gondolkodáshoz hozzájárultak. A második belső hajtóereje ellenben egy véget soha nem érő kiváncsiság, amely az idő s a kor előrehaladtával – tapasztalaton s belső meggyőződésen nyugodva – egyre érleli a bölcsességet. A katolikus egyetemi jogelméleti oktatás a második választással mindig a problémaérzékenység mélyítését célozta a lehetséges problémamegoldások mögött rejlő tartalmiságok feltárásával, faktumok és taxonómiáik merő memoralizáltatása helyett. Ezzel pedig feladatát a hallgatóknak a jogban/jogról való gondolkodásba bevonásában, élményének megtapasztaltatásában, valamint mindehhez egy kellő világkép megalapozásában fogalmazta meg.

Actions (login required)

Edit Item