Jogelmélet - jogi néprajz, avagy a szokásvizsgálatok teoretikus hozadéka

Varga, Csaba (2008) Jogelmélet - jogi néprajz, avagy a szokásvizsgálatok teoretikus hozadéka. TÁRSADALOMKUTATÁS, 26 (3). pp. 275-298. ISSN 0231-2522

Text 1588-2918-article-p275.pdf Restricted to Repository staff only Download (248kB) | Request a copy

Abstract

Megvilágítandó különbség áll fenn a jogi néprajz és a jogi antropológia között, továbbá az utóbbi és a jogi etnológia s a jogi pluralizmus, valamint a bennszülött jogok kutatása közt. Az első három tárgya alapjában a nem jogi diszciplínák jogi vonatkozásaiból adódik, míg az utóbbi kettő döntően szakjogi diszciplína. Mindezektől ugyanakkor különválasztandó az etnológiai jogtudomány és a jogantropológia mint az ún. általános jogelmélet részben eltérő hagyományú specifikus irányát jelző diszciplína. A jogi néprajzból és a jogi antropológiából mindmáig nem épült még nagy elmélet, amiként társadalomnéprajzból kihívás gyanánt sem ihletődött jogi elmélet. Ehrlich és Weber azon felismerésétől kezdve, hogy a vesztfáliai államkettőstől, az államon belüli s az államközi jogtól függetlenül is létezhet jog, számos kísérlet történt a jog szokásos fogalmi tartományának kiterjesztésére vagy szűkítésére. Ám a monizmus és pluralizmus közti eszmetörténeti ingamozgást is figyelembe véve, a kutatás aktuális tárgya átnevezésének vagy újraterminologizálásának nem szabadna elsődleges kérdéssé lennie. Alapként a szerző saját, negyed évszázados megközelítését ajánlja, miszerint a jog 1) a társadalom egészét átfogó, 2) a társadalmi gyakorlatban alapvetőként felmerülő érdekkonfliktusokat rendező, 3) az adott társadalmon belül a legfőbb szabályozó és befolyásoló erővel rendelkező globális jelenség. THEORY OF LAW – LEGAL ETHNOGRAPHY Or the Theoretical Fruits of Inquiries into Legally Relevant Folkways Rechtliche Volkskunde is distinguished from Legal Anthropology, and the latter from both Legal Ethnology and Legal Pluralism, as well as from the research on Aboriginal Law, claiming the first three to be law-related parts of non-legal disciplines, in contrast to Ethnologischer Jurisprudenz and Anthropology of Law, taken as directions within the field of general jurisprudence itself. For the time being, neither the first has projected own theories nor Socio-ethnography has interfered with legal theorising, nurturing or challenging it. Since the realisation of Ehrlich and Weber on that laws may prevail independently of the states’ “Westphalian duo”, a number of attempts at both extending and narrowing the law’s usual covering has been tested. Considering the pendule movement between monism and pluralism in a historical perspective, renaming through reterming what is at stake as the object of research should not be a primary issue. As formulated by the author a quarter of a century ago (1986), “Law is (1) a global phenomenon embracing society as a whole, (2) able to settle conflicts of interests that emerge in social practice as fundamental, while (3) prevailing as the supreme controlling factor in society.”

Actions (login required)

Edit Item