A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? = Researching accessibility for the reform of legal language?

Tóth, Judit (2023) A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? = Researching accessibility for the reform of legal language? GLOSSA IURIDICA, 10 (3). pp. 153-165. ISSN 2064-6887

Preview

Text GI_2023_3_153-165.pdf - Published Version Download (372kB) | Preview

Abstract

A „Digitalizáció és nyilvánosság” körében végzett egyetemi kutatás részeként a tanulmány azt vizsgálja, hogy a hazai jogforrásokban (ide értve a közjogi szervezetszabályozó normákat is) miként írják elő – ha egyáltalán – a közérthetőséget a jogi szaknyelvet nem beszélők érdekében. A hatályos joganyagban 270 ilyen fellelt rendelkezést találunk, amely igen csekély, bár több évtizede a jogalkotási szabályok (kodifikációs,szerkesztési, hatáselemzési rendelkezések) ezt a követelményt tartalmazzák. A megtalált közérthetőséget előíró normák túlnyomó többsége nem a jogalkotókra, hanem elsősorban a jogalkalmazókra (hatóságokra, piaci szereplőkre és közszolgáltatókra) hárítja a jogi szövegtípusok (szerződési tájékoztatók, hirdetmények, ügyfél jogaira figyelmeztetés, határozat) érthető megfogalmazását. Ezért a közérthetőségi követelmények csekély része szól az alacsonyabb szintű és az intern normák készítőinek. Mivel nincsen sem általánosan, sem ágazati szinten jól definiált elvárás, nincs a mulasztásnak szankciója, ha mellőzik a teljesítését, ezért a kutatásnak a jövőben a jogalkalmazásra kell többféle módszerrel összpontosítania egy majdani szaknyelvi reform előkészítéséhez. = As part of the academic research on “Digitisation and the Publicity”, the study examines how, if at all, public accessibility isrequired in domestic legal sources(including rules governing public law organisations) forthe benefit of speakers of ordinary language and non-legal jargon. The 270 such provisions found in the existing body of law in force are very few, although legislative rules (codification, drafting, impact analysis provisions) have included this requirement for several decades. The vast majority of the provisions on comprehensibility that have been identified do not place the onus on legislators, but primarily on those who apply the law (public authorities, market operators and public service providers) to draft legal texts (contract notices, warnings of customers’ rights, decisions) in a readily understandable way. Therefore, only a small part of the clarity requirements is addressed to the drafters of rulemaking and internal standards. As there is no well-defined requirement, either generally or at sectoral level, and no sanction for failure to comply, future research should focus on the application of the law in a variety of ways in preparation for a future reform of the legal language.

Actions (login required)

Edit Item