„A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal

Nagy, Sándor and Ádám, Szilvia and Mészáros, Veronika (2022) „A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA, 23 (2). pp. 139-157. ISSN 1419-8126

Preview

Text 0406-article-p139.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (527kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: A boldogság fogalmi tisztázásának, valamint a boldogsággal összefüggő tényezők vizsgálatának a pozitív pszichológia viszonylag nagy figyelmet szentel. Jelen tanulmányunkban a jövedelmet, illetve az anyagi helyzet változását (romlás, javulás vagy konstans anyagi helyzet) helyezzük fókuszba, és azt vizsgáljuk, hogy hogyan kapcsolódik a boldogsághoz. Célkitűzésünk: egyfelől annak tisztázása, hogy az anyagi helyzet változása összefüggésben van-e a boldogság szubjektív megítélésével. Továbbá annak elemzése, hogy az egyén jövedelme befolyásolja-e a kapcsolat természetét, tehát hogyan alakul az említett viszony magasabb, illetve alacsonyabb jövedelem mellett. Módszerek: Mintánkat a Hungarostudy 2013 vizsgálat 471 válaszadója alkotja, akik az általunk vizsgált – Életese- mény Kérdőívben feltett, valamint jövedelemmel és boldogsággal kapcsolatos – kérdések- re hiánytalanul válaszoltak, és jövedelmük 2013-ban 50 000 –145 999 Ft-os tartományba esett. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik az elmúlt egy évre vetítve az anyagi helyzetük romlásáról számolnak be, kevésbé boldognak ítélik magukat azokhoz képest, akiknek javult, vagy nem változott az anyagi helyzete (F(2, 468) = 18,640; p < 0,001; η2 = 0,074). Ez az eredmény nemtől, kortól, iskolázottságtól és a lakóhelytől független. A különböző jövedelemkategóriába tartozó emberek boldogságának mértéke azonos abban az esetben, ha nem változott az anyagi helyzetük (F(1, 148) = 0,09; p = 0,771; η2 = 0,001); ám kevésbé boldognak ítélik magukat az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók, ha anyagi helyzetük romlásáról számolnak be (F(1, 288) = 6,39; p = 0,012; η2 = 0,022). Követ- keztetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzet romlása – fő- képp alacsonyabb jövedelem mellett – hatást gyakorol az egyén által megélt boldogságra. Így prevenciós célú lehet társadalmi szinten olyan értékek előtérbe helyezése az anyagi értékek mellett (vagy helyett), mint például a bizalom, a tolerancia vagy a hála, amelyek hosszabb távon is szavatolhatják a boldogság magasabb szintjét.

Actions (login required)

Edit Item