A realizmus változó gravitációs ereje a digitalizációban (Alfonso Cuarón: Anyádat is, Ember gyermeke, Gravitáció)

Sólyom, Kristóf (2022) A realizmus változó gravitációs ereje a digitalizációban (Alfonso Cuarón: Anyádat is, Ember gyermeke, Gravitáció). APERTÚRA, 17 (3). ISSN 1787-7245

Preview	Text Apertúra 2022 tavasz_Sólyom Kristóf_A realizmus változó gravitációs ereje a _digitalizációban (Alfonso Cuarón_ Anyádat is,_Ember gyermeke, Gravitáció).pdf - Updated Version Download (973kB) | Preview
Preview	Text solyom-kristof_18544.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmányban arra vállalkozom, hogy megvizsgáljam a digitalizálódás által elbizonytalanodott film médiumának technológiai, mediális és esztétikai átalakulását Alfonso Cuarón reprezentatív szerzői útja kapcsán, amely jól láthatóan mutatja meg azt a változást, amelyen a film és a filmtudomány is egyidőben megy keresztül. Mindezt a digitalizálódás nyomán megélénkült, a bazini filmelmélet körüli tudományos érdeklődésből kiindulva teszem. E filmelméleti kérdéseken keresztül a valóság reprezentálhatóságának, a médiumspecifikusságnak kérdéseihez és a realizmus fogalmának újrakeretezési kísérleteihez jutok. Az áttekintett tudományos elméletek tükrében foglalkozok Alfonso Cuarón három filmjével (Anyádat is, Ember gyermeke, Gravitáció), amelyek elemzése során a realizmus ontológiai és fenomenológiai elképzelései közötti változás mikrotörténeti narratívaként válik leírhatóvá. | This study aims to examine the technological, medial, and aesthetic transformations of the cinematic medium, which has been destabilized by digitalization, through the representative auteurial trajectory of Alfonso Cuarón. His work vividly demonstrates the simultaneous changes experienced by both film and film studies. This analysis is grounded in the renewed scholarly interest surrounding Bazinian film theory that has been reinvigorated by digitalization. Through these theoretical questions, the study addresses issues of the representability of reality, medium specificity, and attempts to reframe the concept of realism. In light of the surveyed theoretical frameworks, I analyze three of Cuarón’s films (Y Tu Mamá También, Children of Men, Gravity), where the shifts between ontological and phenomenological conceptions of realism are described as a microhistorical narrative of change.

Actions (login required)

Edit Item