A konduktív nevelésben részesülő, cerebralis paresissel élő tinédzserek életminősége = The quality of life of teenagers living with cerebral palsy participating in conductive education

Mladoneczki-Leszkó, Dóra and Kelemen, Anna (2023) A konduktív nevelésben részesülő, cerebralis paresissel élő tinédzserek életminősége = The quality of life of teenagers living with cerebral palsy participating in conductive education. ORVOSI HETILAP, 164 (24). pp. 948-953. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p948.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (256kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az életminőség meghatározása kulcsfontosságú a cerebralis paresissel élőknél, hiszen az életminőség közvetve azt is jelzi, hogy milyen valószínűséggel elégülnek ki szükségleteik és vágyaik, illetve szubjektív módon következtethetünk az egyének egészségi állapotára is. Mivel a cerebralis paresis gyermekkorban manifesztálódó állapot, az életminőséggel kapcsolatos kutatások nagy része a gyermekekre összpontosít; kevés olyan tanulmány létezik, amely a serdülők vagy a felnőttek életminőségét venné górcső alá. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Semmelweis Egyetem Pető András Kara által nyújtott konduktív nevelésben részesülő, cerebralis paresissel élő tinédzserek életminőségének feltárása volt, valamint a szülők és serdülő gyermekük életminőségének megítélései közötti különbségek és azonosságok feltérképezése. Módszer: Ez egy leíró, keresztmetszeti tanulmány, melynek során a cerebralis paresissel élő serdülők számára készült életminőség-kérdőívet (CP QoL-Teen) használtuk. 60 olyan serdülő és családjuk vett részt a kutatásban, akiknél cerebralis paresist diagnosztizáltak, és konduktív nevelésben részesülnek. A serdülők és szüleik is kitöltötték a CP QoL-Teen kérdőívet. A szülők a kérdőív proxyverziójára adtak választ. Eredmények: Az általunk vizsgált populációban a szülők és a tinédzserek kérdésekre adott válaszai között nincs számottevő különbség. A legmagasabb egyezést a független t -próba elvégzése során a ’szociális jóllét’ (p = 0,982) domén esetében kaptuk. Következtetés: Ez a tanulmány rávilágíthat a szociális kapcsolatok fontosságára a cerebralis paresissel élő tinédzserek jobb életminőségének elérésében. Továbbá a szülők és serdülő gyermekük közti kapcsolatokra is rámutat, hiszen a szülők közel ugyanúgy értékelték gyermekeik életminőségét, mint ők maguk. Orv Hetil. 2023; 164(24): 948–953. | Introduction: For people living with cerebral palsy, it is crucial to determine and monitor their quality of life because it indirectly can predict the completion of their needs and wishes, and their health-related conditions can be subjectively judged. Cerebral palsy is one of the the most common causes of childhood-onset, probably this is the reason why most quality of life studies focus on children and not on adolescents or adults. Objectives: The aims of this study were to explore the quality of life of teenagers living with cerebral palsy receiving conductive education provided by the Pető András Faculty of Semmelweis University, and to map the differences and similarities between the perceptions of parents and their adolescent children. Method: This is a descriptive, cross-sectional study. We used the CP QoL-Teen quality of life questionnaire for adolescents living with cerebral palsy. 60 adolescents who were diagnosed with cerebral palsy and receive conductive education took part in the research together with their parents. The caregivers answered the proxy version of the CP QoL Teen questionnaire. Results: In the population we examined, there is no significant difference between the answers given by parents and teenagers. The highest agreement was found in the chapter of social wellbeing (p = 0.982). Conclusions: This study highlights the importance of social relationships in achieving a better quality of life for teenagers living with cerebral palsy. Furthermore, it also points out the high adaptability of the relationship between parents and their adolescent children.

Actions (login required)

Edit Item