A COVID–19 betegség járványügyi védelmi intézkedéseinek megfelelő viselkedések és háttértényezőik hazai vizsgálata = A Hungarian study on behaviours in response to COVID-19 protective measures and underlying factors

Zentai, Péter and Nagy, Luca Zsuzsa and Balázs, Katalin (2021) A COVID–19 betegség járványügyi védelmi intézkedéseinek megfelelő viselkedések és háttértényezőik hazai vizsgálata = A Hungarian study on behaviours in response to COVID-19 protective measures and underlying factors. ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA, 21 (1). pp. 71-94. ISSN 1419-872X

Preview

Text AP_2021_1-v3-web-04.pdf - Published Version Download (829kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a COVID–19 okozta pandémia idején javasolt védelmi intézkedések (kézmosás, maszkviselés, távolságtartás) betartása Witte Kiterjesztett Párhuzamos Feldolgozási Modellje (Extended Parallel Process Model – EPPM, 1992) segítségével előrejelezhető-e, és mely komponensek jósolják be jobban a tényleges viselkedést. A modell négy jellemző mentén ragadja meg a félelemkeltő üzenetek feldolgozását: komolyság, fogékonyság, válaszhatékonyság és énhatékonyság. Módszer: Online kérdőíves módszerrel 344 felnőtt megkérdezése történt meg, a válaszadók számos más adat mellett a COVID–19-betegség súlyosságát, vélt fogékonyságukat, valamint a felkínált védekezési módokra vonatkozó énhatékonyságot és vélt válaszhatékonyságot ítélték meg. Nyilatkoztak az elmúlt hetükről, hogy mennyiben követték az előírásokat, ez utóbbi válaszokat indokolták is. Eredmények: A kérdőíves vizsgálat alapján a modell az eredeti javasolt módon kismértékben jelzi előre a viselkedést, a komponensek alkalmazása jobb eredményeket hoz. A komponensek közül leginkább az énhatékonysággal volt erős az összefüggés, de a válaszhatékonysággal is számottevő az együttjárás, viszont a fogékonysággal nem járt együtt a viselkedés. Ugyanakkor magasabb észlelt fenyegetés esetén erősebb a kapcsolat a változók között, és a komolyság is előre jelzi a viselkedést. A nyitott kérdésekre adott válaszok alapján a maguk és mások védelme általában fontos tényezőnek bizonyult. Azonban a kézmosás esetében komoly hatása volt annak, hogy ez megszokott viselkedés; a maszkviselés esetén a külső kényszer hatása érvényesül; a távolságtartás viszont a társas közeg függvénye is volt. Következtetések: A járványügyi védekezés érdekében a kommunikációban érdemes lehet leginkább arra fókuszálni, hogy az elvárt viselkedések könnyen kivitelezhetők és hatásos védekezést jelentenek a járvány terjedésével szemben. | Background and aims: The aim of the study was to investigate the possibility of predicting how people adhere to recommended COVID-19 protective measures (wearing masks, keeping social distance, regular handwashing) using Witte’s Extended Parallel Process Model (EPPM, 1992) and to identify which components influence the actual behaviour principally. The model is focused on fear-arousing communication processing applying four main factors: severity, susceptibility, self-effectiveness and response-effectiveness. Method: 344 adults filled in an online questionnaire, in which the respondents – besides other variables – assessed the severity of COVID-19 disease. They were asked about perceived susceptibility, self- and response-effectiveness of suggested protective measures. They described the degree to which they complied with the relevant measures during the course of the last week, and they also provided an explanation for doing so. Results: Based on the empirical data, the original model predicts behaviour to a small extent; however, using the specific components yield better results. Behaviours were found to be related to self-effectiveness the strongest, but their co-relations were also significant with responseeffectiveness. At the same time, no relationship was found between behaviours and susceptibility. At higher levels of perceived threat, there were stronger relationships between the variables and severity also had a predictive value on behaviour. Based on the answers to the open-ended questions, respondents considered both protection of self and others as important factors. In case of handwashing, habit is a critical element, while for mask wearing, the impact of external coercion was significant. Finally, social distancing seemed to depend on the specific social context. Conclusions: According to the findings, when communicating the protective measures, one should emphasize the fact that expected behaviours are executable easily, and they are effective methods to prevent the further spread of the epidemic.

Actions (login required)

Edit Item