„Sriću će vam donest, a nevolju odnest!” – „Szerencsét hoz nektek és a bajt elviszi!” A horvátkimlei Borbála-járás szokása a 20–21. században = ‟Sriću će vam donest, a nevolju odnest!” – ‟It will bring you good luck and take away bad luck!” The custom of the Saint Barbara’s Day procession in Hrvatska Kemlja in the 20th-21st centuries

Bognár, Szabina (2023) „Sriću će vam donest, a nevolju odnest!” – „Szerencsét hoz nektek és a bajt elviszi!” A horvátkimlei Borbála-járás szokása a 20–21. században = ‟Sriću će vam donest, a nevolju odnest!” – ‟It will bring you good luck and take away bad luck!” The custom of the Saint Barbara’s Day procession in Hrvatska Kemlja in the 20th-21st centuries. ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE, 40. pp. 359-384. ISSN 1787-9396

Preview

Text ethno-lore-2023-kis-meret-359-384.pdf - Published Version Download (782kB) | Preview

Abstract

Mate Mersich Miloradić horvátkimlei papköltő-tudós 1921-ben, miután a nyugat-magyarországi horvátok többsége Ausztriához került, alkotta meg a gradistyei horvát terminust. A két világháború közötti időszakban már általánossá vált a kifejezés kiterjesztő értelmű használata: beleértették a horvát diaszpóra többi részén, Nyugat-Magyarországon, Nyugat-Szlovákiában és Morvaországban élő horvátokat is, akik a 16. századi török háborúk elől menekülve telepedtek le. A gradistyei horvát lakosság létezése, fennmaradása kapcsán immár bő kétszáz évesek a megmaradásukkal kapcsolatos aggodalmak. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy milyen hagyományokat talál a néprajzkutató, gyűjthetők-e egyáltalán hagyományok a 21. században, a betelepedés 500. évfordulójához közeledve a nyugat-magyarországi horvátok körében. A tanulmányban egy konkrét szokás, a horvátkimlei Borbála-járás kapcsán mutatom be, mit jelenthet egy közösség számára, ha valamely szokásgyakorlata felkerül az ország néprajzi térképére; milyen lehetőségei vannak egy közösségnek a többször elsiratott hagyományai újjáélesztésére, s miként hat vissza a közösség életére, ha kihalófélben lévő hagyományaiba – a korszellemhez igazítva – új életet lehel. A tanulmány nem az eltűnő, hanem a rugalmasan megmaradó, reziliens hagyománykonstrukciókra, illetve nem egy etnikai közösség eltűnésének, asszimilációinak mutatóira, hanem a megmaradás, az identitás megőrzésének színtereire fókuszál, és hangsúlyosan vizsgálja az egyének és a néprajztudomány szerepét a hagyományőrzés folyamatában. | Mate Mersich Miloradić, a priest/poet/scholar from Hrvatska Kemlja, coined the above Burgenland Croatian saying in 1921, after the majority of the Croats in Western Hungary had been incorporated into Austria. In the period between the two world wars, the term came to be used in a broader sense to include Croats living in the rest of the Croatian diaspora, in Western Hungary, Western Slovakia, and Moravia, who had settled there in the 16th century fleeing the Ottoman wars. Concerns regarding the existence and survival of the Burgenland Croats have been around for over two hundred years. The question rightly arises as to what traditions the ethnographer may find, and whether traditions can even be collected at all in the 21st century among the Croats of Western Hungary, approaching the 500th anniversary of their settlement. In this study, I demonstrate through a specific custom, the Saint Barbara’s Day procession of Hrvatska Kemlja, what it can mean for a community to have one of its customary practices added to the ethnographic map of the country, what opportunities a community has for reviving traditions that have been repeatedly written off, and how it affects the life of the community if new life is breathed into its dying traditions, in keeping with the spirit of the times. The study focuses not on the disappearing but on the persistent and resilient constructions of tradition, nor on the indicators of the disappearance and assimilation of an ethnic community but on the arenas of survival and the preservation of identity, and it highlights the role of individuals and ethnography in the process of the preservation of tradition.

Actions (login required)

Edit Item