„Simán megoldom, menzás voltam...” Reziliencia-vizsgálat az észak-magyarországi gyermek közétkeztetésben = A study of resilience in children’s public catering in Northern Hungary

Nickel, Vira Réka (2023) „Simán megoldom, menzás voltam...” Reziliencia-vizsgálat az észak-magyarországi gyermek közétkeztetésben = A study of resilience in children’s public catering in Northern Hungary. ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE, 40. pp. 289-303. ISSN 1787-9396

Preview

Text ethno-lore-2023-kis-meret-289-303.pdf - Published Version Download (618kB) | Preview

Abstract

A magyarországi gyermek közétkeztetés elmúlt bő fél évszázada alatt jelentősen átalakult az észak-magyarországi hagyományos táplálkozás és az étkezések módja, ideje. A nők munkába állása és az iskolai gyermekétkeztetés, az üzemi étkeztetés általánossá válása uniformizálódást vont maga után, a szocialista modernizáció életmódra vonatkozó propagandái pedig egységesítették és drasztikusan leegyszerűsítették az addig tájegységi jellegzetességekben gazdag táplálkozáskultúrát. A vizsgálataim során arra a megállapításra jutottam, hogy a közétkeztetésben résztvevő gyerekek nyitottabbak voltak az új ízek iránt, mint „nem menzás” társaik és sok esetben rugalmasabban, kimondottan jó problémamegoldó képességgel kezelték a számukra váratlan helyzeteket, társaikkal szemben is nyitottabbak voltak. Amennyiben a reziliencia fogalmát az egyén szintjén velünk született alkalmazkodási képességként definiáljuk, amellyel képesek vagyunk rugalmasan alkalmazkodni a társadalmi környezet különböző tényezőihez, megállapítható, hogy a három különböző észak-magyarországi iskolában a menzai étkezés összefüggést mutatott a gyerekek rezilienciájával. A kutatás nem reprezentatív, csupán elővizsgálat, a kiragadott példákon felül mindenképpen szükséges lenne egy teljeskörű vizsgálat kimondottan erre a kérdésre fókuszálva. | The system of children’s public catering has been serving schoolchildren in Hungary for more than half a century and has changed significantly over the past sixty years, as have the traditional diet and the mode and timing of home meals. The public catering system has responded in a markedly resilient way over the past decades to various crises, shortages of raw materials, the proliferation of food intolerances, storage problems, and regulations prescribing salt and sugar content that differed from children’s tastes. The most serious challenge, however, was posed by the regulations aimed at controling the Covid-19 pandemic, which fundamentally changed catering. The examples presented in this study show that the system of public catering has been able to adapt flexibly to changing circumstances, and has held its own in difficult times, thanks in no small part to the dedication and creativity of the people who work in public catering. It has responded quickly and flexibly to school closures, to the shift from on-site to take-away meals, and to the distancing and sanitation requirements imposed to control the pandemic when schools reopened. Its role and importance has increased in the eyes of consumers as it has been able to deliver a reliable service to families even in the most difficult times. The time spent in the canteen is a bonding opportunity, strengthening the cohesion of the community that eats together. The number of children utilizing the canteens has not decreased since the pandemic, and has been steadily increasing, reflecting a positive shift in its perception.

Actions (login required)

Edit Item