Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia = Cross-border regional social resilience

Lovas Kiss, Antal (2023) Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia = Cross-border regional social resilience. ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE, 40. pp. 43-60. ISSN 1787-9396

Preview

Text ethno-lore-2023-kis-meret-43-60.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség társadalmi rezilienciájáról, amikor jól láthatóan térben és időben hullámzó az alkalmazkodás hatékonysága és a működőképesség paraméterei, valamint a településenként különböző társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok eltérő alkalmazkodási stratégiákat hívhatnak életre. Vajon az egyes csoportok társadalmi rezilienciája jelentheti-e egy egész település sikeres alkalmazkodását is egyben? Úgy tűnik, hogy a térségi szintű változások megértéséhez nem elegendő a jelen társadalmi folyamataiból kiindulnunk, történelmi léptékű holisztikus képet kell feltárnunk, és így nem könnyű a reziliencia folyamatának időbeli behatárolása sem. Tanulmányomban ezekre a kérdésekre és sajátosságokra igyekszek válaszokat keresni, amikor a térségi szintű társadalmi reziliencia kérdéskörét a nagyváradi központú történelmi bihari térség ártándi határátkelőjéhez közeli településeire fókuszálva igyekszem áttekinteni. Abból indulok ki, hogy a trianoni határmegvonás krízisét oldotta a határ szerepének európai uniós csatlakozást követő átértékelődése, ám az egyes települések esetében is sajátos, folyamatosan változó, egymást váltó, vagy egy időben zajló alkalmazkodási stratégiák sikeréről, esetleg kudarcáról beszélhetünk. | Today, resilience can also be seen as a property of complex (spatial) systems. But how far can the scope of the investigation be extended? Can we talk in general terms about the social resilience of a region when the effectiveness of adaptation and the parameters of its functioning are clearly fluctuating in space and time, and different social, economic, and political conditions in different settlements can give rise to different adaptation strategies? Can the social resilience of individual groups also mean the successful adaptation of an entire settlement? It seems that in order to understand changes at the regional level, it is not enough to start from the social processes of the present: we need to explore a holistic picture on a historical scale, and thus it is not easy to delimit the process of resilience over time. In my study, I seek answers to these questions and peculiarities in looking at the issue of social resilience at the regional level in the historical region of Bihar (Bihor) centered around Oradea, focusing on the settlements near the border crossing of Ártánd. I start from the assumption that the crisis of the Trianon border demarcation was solved by the reassessment of the role of the border after accession to the European Union, but we can also talk about the success or failure of specific, constantly changing, alternating or simultaneous adaptation strategies in the case of individual settlements.

Actions (login required)

Edit Item