A filozófiai alkotások értékelése mint módszertani probléma – különös tekintettel Palágyi Menyhértre és Lukács Györgyre

Székely, László (2023) A filozófiai alkotások értékelése mint módszertani probléma – különös tekintettel Palágyi Menyhértre és Lukács Györgyre. In: A magyar filozófia történetírása. ERGO . GONDOLAT, Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, BTK, Filozófiai Intézet, Budapest - Somorja, pp. 228-258. ISBN 978 963 556 417 0

Preview

Text Szelkely_Tátrafüred_2022_különlenyomat.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

While there is a rough consensus on the relevance of the philosophers generally recognized as “great” philosopher, some non-trivial methodological difficulties arise when the historiographers of philosophy evaluate the philosophical writers of the past not belonging to this group. This is especially true, when we consider philosophers of small nations (such as e.g. the Hungarian) who had limited or no international recognition. Faced with these difficulties, in the first part of the paper we propose a plural, multidimensional system of criteria for the historical relevance of the past philosophers and their works, while in the second part we attempt to apply these criteria to the Hungarian philosophers Melchior Palágyi and Georg Lukács. Both are special figures in the history of Hungarian philosophy as both wrote many of his works in German, one of the most important language of philosophy, and both received international recognition. However, while Lukács has been considered one of the most relevant philosophers of left wing philosophical thought of the 20th century, Palágyi fell into oblivion in international philosophical life after his death in 1924 and was downplayed as a bourgeois thinker in Hungary after 1945. Using our criteria outlined in the first part of the paper, we argue that the philosophical works of Georg Lukács written after his Marxian turn are overestimated, while Palágyi’s anthropology, his hierarchical ontology and his idea of Europe and social justice are underrated. Without denying the significant role that Lukács’s philosophy played in the 20th century left wing, socialist thought, we argue that while Lukács became untimely and unfruitful for the 21st century, the aspects of Palágyi’s philosophy mentioned are topical and have great heuristic power even still today both in relation to our social problems and several philosophical inquiries of our days (such as the sensorimotor theory of cognition, the questions of virtuality or the criticism of physical reductionism). We briefly confront the social theories of Lukács and Palágyi with particular emphasis on the formers work History and Class Consciousness; touch upon the philosophy of young Lukács and suggest that perhaps even Palágyi’s short literary and philosophical essays deserve no less attention than those of Lukács in his volume of essays The Soul and the Forms (Die Seele und die Formen). A jelen tanulmány összeveti egymással Palágyi Menyhért és Lukács György filozófiáját, és a végén mind az antilukácsista, mind a prolukácsista, egyoldalú megközelítésekkel szemben Lukács György filozófiájának tárgyszerű vizsgálata mellett hoz föl érveket. Témája elsősorban mégsem ez az összevetés: címe első felének megfelelően a filozófiai alkotások értékelésének problémájával foglalkozik. Kifejezett célja, hogy a vázolásra kerülő több szempontú – „pluralista” – kritériumrendszer alapján ösztönözze a magyar filozófusok újraértékelését, illetve a 20. század második felének speciális viszonyai között háttérbe szorított filozófiai alkotások és életművek „rehabilitálását”. Palágyi Menyhért feledésbe merült 1924-en bekövetkezett halála után, majd 1945-öt követően a lehanyatló polgári világ gondolójává degradálták. Alkalmazva a tanulmány első felében fölvázolt kritériumokat, amellett érvelünk,. hogy amíg Lukács Györgynek a marxista fordulata utáni, a baloldali-forradalmi körökben akkor nagy hatású filozófiája mára elavulttá és terméketlenné vált, Palágyi antropológiája (annak részeként fantáziaelmélete, a „vak látás”-sal kapcsolatos elmélete és virtualitásfogalma), hierarchikus ontológiája, Európáról mint népközösségről alkotott elképzelése és a szociális igazságról alkotott fölfogása ma is aktuális és termékeny lehet.

Actions (login required)

Edit Item