Practical training and practice kindergardens at the Kindergarten Institute in Sopron (1964-1972)

Németh, Dóra Katalin (2023) Practical training and practice kindergardens at the Kindergarten Institute in Sopron (1964-1972). In: Fejezetek a neveléstudomány és a nőtörténet köréből. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 44-52. ISBN 9789633345030

Preview

Text Keri_Katalin-szerk-Fejezetek_a_nevelestudomany_es_a_notortenet_korebol-SOE-Sopron-2023-044-052-Nemeth_Dora_Katalin.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (254kB) | Preview

Abstract

In the history of kindergarten teacher education in Hungary, the application of theoretical knowledge in the real kindergarten environment has always played a prominent role; as several researchers (Vág, 1989, Patyi, 2010) point out, a significant part of the content of the early childhood teacher education that was formed in the first half of the 19th century was characterised by the time spent in the kindergartens, by active practical training. As part of several major teacher education reforms of the twentieth century, practical training was prioritised, with an increase in the number of practical hours and a greater emphasis on practical training. Decree-Law No 26 of 1958, which raised the level of teacher and nursery teacher training to higher level, also gave priority to practical training for students: in addition to the time spent in the training kindergartens opened alongside the newly opened kindergarten training institutes, students were systematically involved in several weeks of regional work placements during their training. The main motivation for my research was to gain a better understanding of the tasks, structure and influence of institutions supporting the practical side of pre-primary teacher education in shaping the personality and values of young students. In my work I used qualitative research methods, mainly document and content analysis. My sources were the archival materials of the Benedek Elek Faculty of Education at the University of Sopron, with a special focus on the period between 1964 and 1972. Among the archival materials, I mainly looked at official statistical data on training institutions, practical information bulletins and documents relating to the Institute's work plans for training kindergartens and practical training. In my research, I sought to answer the following questions. In what ways were they involved in the life of the Institute, and in what activities were the teachers of the kindergartens involved, which went beyond practical training but contributed to the training and personal development of the students? In what ways were the practitioners involved in the correspondence courses? | Az óvodapedagógus-képzés hazai történetében mindig kiemelt szerepet kapott az elméletben megszerzett tudás valós óvodai környezetben történő alkalmazása; ahogy arra több kutató (Vág, 1989, Patyi, 2010) rámutat, így már a XIX. század első felében formálódó kisdedóvó-képzés tartalmának jelentős részét is a példányóvodákban töltött idő, az aktív gyakorlati képzés jellemezte. A XX. század több jelentős pedagógusképzési reformjának részeként a gyakorlati képzés előtérbe helyezését, a gyakorlati órák számának emelését és előtérbe helyezését jelölték meg. Az 1958. évi 26. törvényerejű rendelet, mely a tanító- és óvónőképzést felsőfokra emelte, szintén kiemelt szerepet szánt a hallgatók gyakorlati képzésének: a hallgatók a frissen megnyílt óvónőképző intézetek mellett megnyílt gyakorló óvodákban töltött idő mellett rendszeren vettek részt a képzés ideje alatt többhetes területi szakmai gyakorlatokon. Kutatásomban elsősorban az motivált, hogy még inkább megismerhessen az óvodapedagógus-képzés gyakorlati oldalát támogató intézmények feladatait, felépítését és befolyását a fiatal hallgatók személyiségének, értékrendjének alakításában. Munkám során kvalitatív kutatási metódusokat, elsősorban dokumentum- és tartalomelemzést alkalmaztam. Forrásaim a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar irattárának anyagai voltak, különös tekintettel az 1964 és 1972 közötti időszakra. Az irattári anyagok közül leginkább a gyakorló intézményekről őrzött hivatalos statisztikai adatokat, gyakorlati tájékoztatókat és az intézet munkaterveinek gyakorló óvodákkal és gyakorlati képzésével kapcsolatos iratokat tekintettem át. Kutatásom során az alábbi kérdésekre kerestem a választ: Milyen szerepet vállaltak a gyakorló intézmények a hallgatók képzésében? Milyen módon kapcsolódtak az intézet életébe, milyen, a gyakorlati képzésen túlmutató, de a hallgatók képzéséhez, személyiségük alakításához hozzájáruló tevékenységekben vettek részt a gyakorló óvodák pedagógusai? Milyen módon jelentek meg a levelező képzésben a gyakorló intézmények?

Actions (login required)

Edit Item