Az óvodai ének-zenei nevelés tendenciái a kreativitás fejlesztésének tükrében

Révész, József (2023) Az óvodai ének-zenei nevelés tendenciái a kreativitás fejlesztésének tükrében. In: Fejezetek a neveléstudomány és a nőtörténet köréből. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 101-118. ISBN 9789633345030

Preview

Text Keri_Katalin-szerk-Fejezetek_a_nevelestudomany_es_a_notortenet_korebol-SOE-Sopron-2023-101-118-Revesz_Jozsef.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (388kB) | Preview

Abstract

A kutatás kiindulópontként napjaink egy jelentős kihívása szolgál. Célom felmérni és be- mutatni, hogy a mai óvodai nevelésben paradigmaként megjelenő Forrai Katalin nevével fémjelzett zenei nevelés módszertan, (mely a Kodályi elvekre alapulva az 1970-es években jelent meg) az elmúlt évtizedek alatt milyen változáson esett át, mennyiben idomult és módosult a mindennapi óvodai zenei nevelés gyakorlata. Vizsgálódásaim lehetőséget nyújtanak a bekövetkezett változások okainak feltárására is. Célom bemutatni, hogy az óvodai nevelés gyakorlatában hogyan jellemezhetők az óvodapedagógus képzés keretein belül az óvodai zenei nevelés súlypontjai és arányai. Ezen célok elérésnek érdekében fogalmazódtak meg bennem a kutatási kérdések is. Mik a célok az óvodai zenei nevelésben? Mik a zenei nevelés súlypontjai? Hogyan valósítják meg a kreativitás fejlesztését az óvodában? Vizsgálódásom alapja egy országos mintavétellel történő kér- dőíves felmérés volt gyakorló óvodapedagógusok körében, melynek célja az óvodai zenei nevelés általános gyakorlatának, az alternatív zenepedagógiai módszerekkel kapcsolatos ismeretek, a zenehallgatási szokások, (különös tekintettel a klasszikus) zenére, valamint a zenei nevelés és a kreativitás oktatási attitűdjeink a feltérképezése volt. A téma vizsgála- tához, annak megértéséhez és az összefüggések értelmezéséhez induktív, szűkebben értelmezve leíró és összefüggés feltáró stratégiát alkalmaztam, mivel a pedagógiai valóságból, az óvodai zenei nevelés gyakorlatának mindennapi gyakorlatából indítottam a kérdéskörhöz tartozó adatok vélemények és tendenciák gyűjtését, elemzését és összehasonlítását. A kutatás eredményeinek segítségével választ kaptam kutatói kér- déseimre és lehetőség nyílt olyan ajánlások megfogalmazására, melynek segítségével az óvodai ének-zenei nevelés súlypontjai, a már meghatározott értékek mellett lehetőséget kínálnak arra, hogy az óvodai ének-zenei nevelés általános gyakorlatában a kreativitás fejlesztése is hangsúlyos mértékben jelenjen meg. Legfőbb alapnak egyrészt az óvoda- pedagógus képzésen belül a zenei nevelés súlypontjainak újra értelmezését, a már vég- zett óvodapedagógusok számára továbbképzések biztosítását és legfőképp, a művészetpedagógiában a zene, a szabad mozgás és az egyéni irodalmi alkotások komplex alkalmazását tartom. | The starting point for this research is a major challenge of our time. I aim to assess and demonstrate how music education methodology, which is a paradigm in contemporary preschool education – marked by the name of Katalin Forrai and published in the 1970s based on Kodály’s principles – has changed over the past decades and to what extent music education practice in preschool has been adapted and modified. My research also provides an opportunity to explore the reasons behind these changes. I aim to show how the emphases and proportions of music education in kindergarten can be characterised in the practice of kindergarten education within the framework of kindergarten teacher training. I have formulated the following research guestions to achieve these aims. What are the goals of music education in kindergarten? What are the priorities of music education? How is the development of creativity in kindergarten implemented? My research was based on a nationally sampled questionnaire survey of practising preschool music teachers that aimed to explore the general practice of music education in preschool, knowledge of alternative music education methods, music listening habits (with a focus on classical), and attitudes towards music education and creativity education. I used an inductive, more narrowly descriptive and contextualising strategy to investigate and understand the topic and interpret the relationships. I started from the pedagogical reality – everyday preschool music education practice – and collected, analysed, and compared opinions and trends in the issue-related data. The research results helped me to answer my research questions and formulate recommendations which, in addition to the values already identified, offer the possibility of emphasising the development of creativity in the general practice of preschool music education. I consider the most important basis to be the reinterpretation of the emphasis on music education in preschool teacher training, further training provisions for preschool teachers who have already completed their training, and the complex use of music, free movement and individual literary works in art education.

Actions (login required)

Edit Item