Egy teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program tanulságai = Lessons from a Holistic School Health Promotion Program

Lábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa and Veres-Balajti, Ilona and Somhegyi, Annamária and Kósa, Karolina (2023) Egy teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program tanulságai = Lessons from a Holistic School Health Promotion Program. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 64 (2). pp. 2-16. ISSN 1786-2434 (nyomtatott); 2498-6666 (elektronikus)

Preview

Text 9119-Cikkszovege-56162-1-10-20231121.pdf Available under License Creative Commons Attribution Share Alike. Download (549kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az iskolai egészségfejlesztés koncepcióját 1996-ban hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet. Az azóta összegyűjtött tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy leghatékonyabbak az egész iskolát bevonó, minél intenzívebb és minél hosszabb időtartamú olyan programok, melyek a táplálkozásra, a testmozgásra és a lelki egészség fejlesztésére hatnak. A fentiek figyelembe vételével került sor az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program megvalósítását segítő pályázat kiírására. Ennek egyik nyertese, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium a 2010/2011-es tanévben valósította meg programját, melynek célkitűzései között szerepelt az egészséges táplálkozás és a mindennapos testnevelés lehetőség szerinti alkalmazása, a diákok személyiségfejlesztése személyközpontú pedagógiai módszerekkel, és az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatása. Módszertan: A program diákokat célzó elemeit egy előtte-utána típusú kérdőíves módszerű követéses vizsgálat értékelte. A program kezdete előtt, 2011. áprilisában az iskola minden tanulója egy online kérdőívet töltött ki tanóra keretében (továbbiakban bázisfelmérés), majd ugyanezen kérdőív kitöltésére a három következő tanév kezdetén is meghívást kapott az iskola minden tanulója. Jelen közlemény csak a követés utolsó évében (2013. szeptemberében) felvett kérdőívek (záró felmérés) adatait vizsgálta a bázisfelméréshez képest, annak érdekében, hogy azon évfolyam tanulóit értékeljük, akik mindkét felmérésben részt vettek, a bázis felmérésben 9. évfolyamosokként, a záró felmérésben 12. évfolyamosokként. A szekuláris trendek vizsgálatához a zárófelmérésben résztvevő 12. évfolyamosokat az ugyanezen tanévben 9., 10. és 11. évfolyamos tanulókhoz hasonlítottuk. A kérdőív kérdései az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour Survey of School-Aged Children, HBSC) című követéses vizsgálat 2010. évi magyar változatából származtak. Demográfiai adatok mellett a tanulók egészségi és lelkiállapotára, valamint az iskolához és a tanárokhoz fűződő viszonyra vonatkozó kérdések szerepeltek. A statisztikai analízist STATA 16.0 programmal végeztük, folytonos változók esetén kétmintás t-próbát, kategorikus változók esetén χ2 próbát alkalmaztunk. Eredmények: A bázisfelmérésben 265 fő 9. évfolyamos tanuló (54% lány) vett részt; három tanévvel később, a záró felmérés idején 175 fő 12. évfolyamos tanuló (70% lány) töltötte ki a kérdőívet. Utóbbiakat a szekuláris trendek feltérképezésére a zárófelmérés idején 9-11. évfolyamos tanulókhoz (N=504, 56% lány) hasonlítottuk. A zárófelmérés idején 12. évfolyamos fiúkat a bázisfelmérés idején 9. évfolyamos tanulókhoz hasonlítva szignfikánsan csökkent az egészségtelen ételek fogyasztása (fiúk: d=20% p<0,001; d=1,6%, p=0,003). A bázisfelmérésben részt vett tanulók szignifikánsan könnyebbnek érezték az iskolai feladatokat a zárófelmérés idején (fiúk: 15,79 SD 3,31 pont vs. 14,47 SD 3,73 pont, p=0,028, lányok: 16,48 SD 2,67 pont vs. 13,76 SD 2,76 pont, p<0,001). Következtetések: Szignifikánsan csökkent az egészségtelen étel fogyasztása, valamint könnyebbnek értékelték az iskolai feladataikat a 3 éves utánkövetés alapján azon tanulói kohorszban, akik részt vettek teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programban. Ugyanakkor az egy tanévben megvalósított program nem tudta ellensúlyozni a csökkenő testmozgás és a növekvő kábítószer-fogyasztás szekuláris trendjét. A hosszútávú értékelés korlátja, hogy csak egy középiskola vett részt a vizsgálatban. Hasonló kutatási programok esetén ajánlott azok kiterjesztése több iskolára, hogy a változásokat el lehessen különíteni aszerint, hogy azok a program hatásai, az iskolára jellemző változások, vagy szekuláris trendek. Ilyen típusú kutatási programokhoz és azok értékeléséhez nem csupán az iskolák, de a döntéshozó és finanszírozó szervezetek támogatására is szükség van. Background: The concept of health promoting schools of the World Health Organization was approved in 1996. Intensive and long-term programmes that involve the whole school and focus on nutrition, physical activity and mental health proved to be the most effective. A call for proposals observing these principles was launched under the New Hungary Development Plan to support the implementation of a comprehensive school health promotion programme. One of the winners, a high school in Debrecen implemented its programme in the 2010/2011 school year (with the involvement of students, teachers and parents) with the objectives of promoting healthy eating and daily physical education, developing students’ personalities through person-centred teaching methods, and improving mental health-related education. Methodology: Elements of the student-focused program were evaluated using repeated cross-sectional questionnaire surveys. The first (or baseline) survey was carried out in April 2011, before the implementation of the program, after which three other surveys took place at the beginning of the next three academic years for the purpose of evaluation. All students in the school were invited to complete the online questionnaire in class at each survey. In this paper, we examined data from the last follow-up survey completed in September 2013 and compared its data to that of the baseline survey in order to assess the students who participated in both surveys. Those who participated in the baseline survey as 9th graders were 12th graders in the final survey. To identify secular trends, that is, changes having occurred independent of the programme, 12th grade pupils in the final survey were compared to pupils in 9, 10 and 11th grades in the same survey year. The questionnaire used in all surveys used items from the Hungarian version of the Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) questionnaire of 2010 such as items on demographics, subjective health, self-esteem, health behaviour, and attitudes towards the school and teachers. Statistical analysis was performed using STATA 16.0 software, using a two-sample t-test for continuous variables and χ2 test for categorical variables. Results: 265 students (54.1% female) in 9th grade in the baseline survey were compared to 175 students (70.3% female) in 12th grade in the final survey. The 12th grade students were compared to 9th-10th-11th grade students (N=504, 56.0% girls) at the time of the final survey to map secular trends. There was a significant decrease in the intake of foods rarely recommended for consumption among boys in 12th grade at the time of the final survey compared to students in 9th grade at the time of the baseline survey (boys: d=20.0%, p<0.001; d=1.6%, p=0.003). Students in the baseline survey felt significantly easier their school tasks at the time of the final survey (boys: 15.7, standard deviation (SD) 3.3 points vs. 14.4, SD 3.7 points, p=0.028; girls: 16.4, SD 2.6 points vs. 13.7, SD 2.7 points, p<0.001). Conclusions: There was a significant reduction in consumption of unhealthy foods, and better attitude towards school tasks in that group of students who participated in a holistic school health program and were still in the school at the 3-year follow-up. However, the programme delivered in one school year could not counterbalance the secular trends of declining physical activity and increasing use of psychoactive substances. Since only one secondary school participated in this study, there is a limitation regarding conclusions on long-term causal effects. Research on the long-term outcomes of school health programs require the inclusion of several schools so that changes could be differentiated by probable cause such as the effects of the program, specific changes within schools, or secular trends. Such programs and their research require the support of not only schools, but also of decision-makers and financing organizations.

Actions (login required)

Edit Item