Kléruchiák és határkövek : Az athéni külpolitika vallási aspektusai a Kr. e. V. században

Lindner, Gyula (2023) Kléruchiák és határkövek : Az athéni külpolitika vallási aspektusai a Kr. e. V. században. ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 67 (2). pp. 205-213. ISSN 0003-567X (nyomtatott); 1588-2748 (elektronikus)

Preview

Text 092-article-p205.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (366kB) | Preview

Abstract

Athén hódításaiból nemcsak az athéni polgárok, hanem maguk az istenek is profitáltak. A Kr. e. V. század során ugyanis Athén a meghódított, olykor kléruchiává szervezett területeken a konfiskált földekből az isteneknek is (Athéné, Apollón, Poseidón stb.) dedikált parcellákat. Erről számos esetben tanúskodnak az adott területen (Aigina, Chalkis, Samos, Kós) talált határkövek (horoi), amelyek jelzik, hogy a földterület az istenség szentélykörzetének a részét képezi, akár úgy is, mint mezőgazdasági művelés alá vont temenos. Ezeket a földbirtokokat gyakran bérbe adták, és a befolyt bérleti díjat az istenség kultuszhelyének a finanszírozására fordították. A tanulmány az athéni expanzív külpolitika ezen vallási aspektusait vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi és epigráfiai források tükrében. The conquests of Athens benefited not only the citizens of Athens, but also the gods themselves. In fact, during the 5th century BC, Athens also dedicated parcels of confiscated land to the gods (Athena, Apollo, Poseidon, etc.) in the conquered territories, which were sometimes organized into cleruchies. This is evidenced in many cases by the boundary stones (horoi) found in Aigina, Chalkis, Samos, Kos etc., which indicate that the land is part of the sanctuary area of the deity. These land holdings were often rented out and the rent received was used to finance the cult place of the deity. The study examines the religious aspects of Athenian expansive foreign policy in the light of the available literary and epigraphical sources.

Actions (login required)

Edit Item