Mircse Dénes honvédszázados naplófeljegyzései 1848–1849-ből = The Diary of Dénes Mircse, Captain of the Hungarian Army, 1848-1849

Babucs, Zoltán (2023) Mircse Dénes honvédszázados naplófeljegyzései 1848–1849-ből = The Diary of Dénes Mircse, Captain of the Hungarian Army, 1848-1849. In: A Magyarságkutató Intézet Évkönyve 2022. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (62). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 11-42.

Preview

Text BabucsZoltan.pdf Download (9MB) | Preview

Abstract

Barátosi Mircse (Mirtse) Dénes 1812. december 26-án született a háromszéki Barátoson. 1828-ban hadfiként lépett be a császári-királyi hadseregbe. 1836-ban zászlóssá, 1839-ben alhadnaggyá, 1843-ban főhadnaggyá, 1848 márciusában századossá lépett elő a kézdivásárhelyi 15. (2.) székely határőr-gyalogezred állományában. 1848. szeptember 23-án nevezték ki századosnak a marosvásárhelyi 12. honvédzászlóaljhoz, s a 4. század parancsnokságát vette át. Részese volt a Székelyföld, majd Háromszék védelmének, 1849 februárjától a székelyföldi haderő szervezésében tevékenykedett. 1849 áprilisában áthelyezték a hétfalusi 140. honvédzászlóaljhoz. 1849 júniusában zászlóalja másfél osztályának parancsnokaként működött a brassói hadosztályban. A fegyverletételt követően hazatért, azonban hamarosan letartóztatták, csakúgy, mint Ferenc bátyját, aki honvéd őrnagy volt. Nagyszebenben a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit 1851-ben kegyelemből 6 évi várfogságra módosítottak. 1852-ben kegyelmet kapott, így szabadult az olmützi várbörtönből. Hazatért Barátosra, ahol gazdálkodott. 1855. március 1-jén feleségül vette nagyborosnyói Bartha Cecíliát. Házasságukból két gyermek született: Irma és Berta. Hosszas betegség következében halt meg Barátoson, 1864. március 24-én. Naplója a közelmúltban került elő, amelyet 1842 és 1860 között vezetett, ezek közül az 1848–49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos bejegyzéseit közöljük. Dénes Mircse (Mirtse) Barátosi was born on 26 December 1812 in Barátos, Háromszék. In 1828 he joined the Imperial-Royal Army as a soldier. In 1836 he was promoted to ensign, in 1839 to second lieutenant, in 1843 to first lieutenant, and in March 1848 to captain in the 15th (2nd) Szekler Frontier Infantry Regiment of Kézdivásárhely. On 23 September 1848, he was appointed captain of the 12th “honvéd” Battalion of the Marosvásárhely and took command of the 4th Company. He was involved in the defence of Szeklerland and later of Háromszék, and from February 1849 he was active in the organisation of the Szeklerland forces. In April 1849, he was transferred to the 140th “honvéd” Batallion of Hétfalu. In June 1849, he was the commander of one and a half squadrons of his battalion in the Brasov division. He returned home after the surrender, but was soon arrested, as was his brother Ferenc, a major in the army. He was sentenced to death by hanging by a court martial in Nagyszeben, which was commuted to 6 years’ imprisonment in 1851 out of mercy. In 1852 he was pardoned and released from the dungeon of Olmütz. He returned home to Barátos, where he became a farmer. On 1 March 1855 he married Cecília Bartha from Nagyborosnyó. They had two children, Irma and Berta. He died in Barátos after a long illness on 24 March 1864. His diary, which he kept between 1842 and 1860, has recently been discovered, and we publish his entries on the Hungarian War of Independence of 1848-49.

Actions (login required)

Edit Item