Sürgősségi osztályos megjelenés és az egészségértés kapcsolata = Relationship Between Emergency Department Appearance and Health Literacy

Bánfai-Csonka, Henrietta and Bánfai, Bálint and Musch, János and Derzsi-Horváth, Martina and Betlehem, József (2021) Sürgősségi osztályos megjelenés és az egészségértés kapcsolata = Relationship Between Emergency Department Appearance and Health Literacy. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 62 (2). pp. 49-59. ISSN 1786-2434 (nyomtatott); 2498-6666 (elektronikus)

Preview

Text 6003-Cikkszovege-25796-1-10-20210510.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (359kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Napjainkban egyre több gondot jelent az egészségügyi rendszerekben való kiigazodás és az egészségünkkel kapcsolatos kérdésekben a megfelelő döntések meghozatala. Hogy mindezt megkönnyíthessük, fontos tényezőként vizsgálnunk kell a lakosság egészségértési szintjét, hiszen nagymértékben befolyásolja az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatosan felmerülő kérdéseinket. Célunk volt felmérni: (1) a lakosok egészségértési szintjét, (2) a sürgősségi betegellátó rendszer igénybevételét, (3) a vele való elégedettséget és (4) a triázs rendszerre vonatkozó tudásszintet, valamint (5) az ezek közötti kapcsolatot. Módszertan: Kutatásunk keresztmetszeti, kvantitatív kutatás, melyben 186 résztvevő vett részt, akiket a Sellyei Egészségfejlesztési Iroda munkatársai segítségével és háziorvosok bevonásával (toborzásban való segédkezés) értünk el 2019. áprilisában és májusában. A jelentkezők a kutatási tájékoztató elolvasása és a beleegyező nyilatkozat kitöltése után vehettek részt a kutatásban. Az adatokat egy saját szerkesztésű kérdőív segítségével vettük fel, mely tartalmazott szociodemográfiai, sürgősségi osztályos megjelenéssel, és az ellátással való elégedettséget mérő kérdéseket, valamint az egészségértés felmérésére alkalmas standardizált kérdőívet. Leíró statisztikai eljárásokat (átlag, szórás) használtunk a minta tulajdonságainak ismertetésére, és statisztikai számításokat (Pearson-féle korreláció, ANOVA és kétmintás t-próba) végeztünk az összefüggések vizsgálatára. Az adatokat SPSS 22.0 programmal rögzítettük és dolgoztuk fel. Az eredményeket p < 0,05 érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A kutatásban való részvételi hajlandóság 75,8% volt. A megvalósult minta: 141 fő. Az iskolai végzettség (p = 0,018), egészségügyi végzettség (p < 0,001), a lakóhely típusa (p = 0,043), az egyéni gazdasági helyzet (p = 0,027) és gyermek jelenléte a családban (p = 0,015) szignifikáns összefüggést mutatott az összesített egészségértési szinttel. A megkérdezettek közül 69-en (48,9%) vettek igénybe sürgősségi betegellátó osztályon ellátást. A triázs jelentését a megkérdezettek 65,2%-a vélte úgy, hogy ismeri. A sürgősségi osztályon való megjelenéskor a betegek 46,5%-a esetén a betegosztályozás megtörtént 10 percen belül, azonban 27,6% esetén ez több, mint 30 percet vett igénybe. Összességében elmondható, hogy szinte minden kategóriában (kivétel a megelőzés alindex) a válaszadók közel 50%-a korlátozott egészségértési szinttel rendelkezik (összesített egészségértési index: 46,1%; egészségügyi rendszer alindex: 48,2%; megelőzési alindex: 33,3%; egészségfejlesztési alindex: 49,6%). Vizsgálatunk során nem volt összefüggés a sürgősségi osztály igénybevétele és az egészségértés között. A kutatásban résztvevők átlagosan elfogadható egészségértési szinttel rendelkeztek. Következtetések: Vizsgálatunkban korábbi kutatásokhoz hasonló eredményeket kaptunk az egészségértés tekintetében, tehát a válaszadók közel fele problémás egészségértési szinttel rendelkezik és összefüggés volt kimutatható a szociodemográfiai adatok és az egészségértés között. Fontos kiemelni, hogy a betegek úgy gondolják, tisztában vannak a sürgősségi ellátás során használt triázs fogalmával, azonban a válaszokból nem ez derült ki. A rendszerrel kapcsolatos pontosabb információátadás igénye megjelenik. Az ellátás és információátadás szempontjából az elégedettség inkább pozitív értékeket mutatott. Introduction: Nowadays, it is becoming more and more difficult to adjust our health systems and make the right decisions on our health issues. To facilitate all of this, we need to look at the level of health awareness of the population as an important factor, as it has a major impact on our decisions about health care systems. Our aim was to measure (1) the level of health literacy, (2) the use of the emergency patient care system, (3) the satisfaction with it and (4) the level of knowledge about the triage system (5) and the relationship between this variables. Methodology: Our research was a cross-sectional, quantitative research with 186 participants, who were reached in April and May 2019 by means of the Sellye Health Development Office and the involvement of GPs (assistance in recruitment). The respondents were involved after reading the research information and filling in the consent form. Data were collected using a self-edited questionnaire that included sociodemographic questions, questions about emergency department appearance, satisfaction and triage, and also a standardized questionnaire for health literacy. Descriptive statistical procedures (mean, standard deviation) were used to describe the features of the sample and mathematical calculations (Pearson’s correlation, ANOVA, two-sample t-test) were performed to examine the correlations. Data were recorded and processed with SPSS 22.0. The results were considered significant at a p < 0.05 level. Results: The willingness to participate in the research was 75.8%. Examining the excursion criteria, we had 141 questionnaire to analyze. Education (p = 0.018), health education (p < 0.001), type of residence (p = 0.043), economic status (p = 0.027) and presence of children in the household (p = 0.015) showed a significant correlation between the level of health literacy. Of the respondents, 69 (48.9%) received care in the emergency department. 65.2% of the participants thought that he/she was familiar with the meaning of the triage. In the case of appearance in the emergency department, 46.5% of the patients were triaged within 10 minutes, but in the case of 27.6% it took more than 30 minutes. Overall, almost in all categories (except for the disease prevention sub-index), almost 50% of respondents have a limited level of health literacy (comprehensive health literacy): 46.1%; health care subindex: 48.2%; disease prevention subindex: 33.3%; health promotion subindex: 49.6%). There was no correlation between emergency department visits and health literacy level. Respondents had an average sufficient level of health literacy. Conclusions: In our study, we obtained similar results in terms of health literacy as in previous studies, almost half of the respondents have a problematic level of health literacy and there was a correlation between sociodemographic data and health literacy level. It is important to point out that although patients are thought to know the terms used during emergency care, this is not entirely true. Nevertheless, they were satisfied with the care in every scene. The need for a more accurate flow of information about the system is displayed. Satisfaction was more positive in terms of care and information transfer.

Actions (login required)

Edit Item