A verőcei kikötőerőd késő római kerámiája

Ottományi, Katalin and Soós, Eszter (2023) A verőcei kikötőerőd késő római kerámiája. STUDIA COMITATENSIA, 41. pp. 8-57. ISSN 0133-3046

Preview

Text 3587.pdf Download (5MB) | Preview

Abstract

Verőce, Dunamező dűlő (Nógrádverőce) lelőhelyen a késő római kikötőerőd kutatását Paulovics István kezdte meg, aki 1934. évi feltárása során tisztázta a hídfőállás alaprajzát és rétegződését. Ezt a régebbi leletanyagot egészíti ki a 2021-ben végzett tervásatás kerámiája. A téglabélyegek alapján a kikötőerőd építését a Valentinianus-korra, az 371–373 közötti évekre tehetjük. Az 1934-es feltárás során előkerült kerámialeletanyagot nem lehet kontextushoz kötni. A nagyjából 160 korongolt töredéket mázas kerámia (47%), házi kerámia (39%) és simított, besimított díszítésű töredékek (13,8%) alkották, melyek illeszkednek a 4. század második felének – 4. század végének római kerámiaművességébe. A plasztikus, bekarcolt díszítésű mázas és házikerámia-edények és a fényes, fekete besimítással díszített töredékek az 5. század első harmadáig keltezhetők. Verőcén az erőd barbaricumi helyzete miatt magas arányban (25,6%) kerültek elő kézzel formált edények, melyek tipológiai alapon megfelelnek a 4. századi kvád települések fazekasáruinak. A provinciális áruval együtt voltak használatban, melyet a központi épület kútjából előkerült, díszített edényke is alátámaszt. A kerámialelet-anyag egyik lehetséges értelmezése, hogy a kikötőerődben állomásozó római katonaság a század végéig helyben maradhatott, az elterjedt, késő római edények mellett használva a 4. század utolsó negyedére jellemző, besimított árut is. A római helyőrség részben barbár, kvád eredetű személyekből állhatott, akik szorosabb kapcsolatot tarthattak fenn a környező területek barbár lakosságával. Az értelmezés másik lehetséges iránya, hogy a kikötőerődöt a római katonaság feladta valamikor a Valentinianus halála utáni évtizedben. Az álló épületbe ezt követően egy olyan barbár csoport települt be, mely intenzív kapcsolatot tartott fent a régió kvád és késő római lakosságával is. Kérdés, hogy a verőcei kikötőerőd meddig töltötte be eredeti funkcióját, ezt viszont a kerámialelet-anyag alapján nem lehet meghatározni. Az épületnek biztosan van pusztulási horizontja a padlóra szakadt tetőszerkezet alapján. Hogy ez az esemény egy barbár támadás következtében történt-e a hun kor hajnalán, azt nem lehet eldönteni.

Actions (login required)

Edit Item