A magyar történettudomány Horthy-képe (1945–1989)

Turbucz, Dávid (2014) A magyar történettudomány Horthy-képe (1945–1989). Történelmi Szemle, 56 (4). pp. 663-688. ISSN 0040-9634

Preview

Text turbucz.pdf - Published Version Download (266kB) | Preview

Abstract

Horthy Miklós megítélésében az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultuszhoz képest gyökeres fordulat következett be 1945 után, amely a magyar történetírást sem hagyta érintetlenül. Az 1945 és 1989 közötti magyar történettudomány keretei között három értelmezés különíthető el Horthy Miklóst illetően. A polgári történészek értelmezési kísérlete a koalíciós időszakban – a politikai és hatalmi helyzettel összefüggésben – nem tudta érdemben befolyásolni a korszak Horthy-képét. A kommunista pártpropaganda részeként megjelent leleplező narratíva ezzel szemben – értelemszerűen – eleinte meghatározó, majd a Rákosi-korszakban hegemón pozícióban volt. E narratíva a Horthy-korszakot és a kormányzót is a lehető legnegatívabban igyekezett ábrázolni. Az 1919 és 1944 közötti időszakot egy alapvetően homogén korszaknak mutatták be, a magyar történelem mélypontjának tekintették, amikor kizárólag kárhozatos dolgok történtek. Horthy érdemeit elvitatták, mindenfajta empátia nélkül ítélték meg a szerepét és felelősségét. Horthy bűnbakká, az addigi magyar történelem egyik „legsötétebb” alakjává vált. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hosszabb távú hatásaként jelentős változás történt: a konszolidált Kádár-korszakban enyhült a történettudományra nehezedő nyomás, a Horthy-korszak értékelése így egyre kevésbé töltött be legitimációs szerepet. A leleplező narratíva ugyan nem tűnt el, azonban a korszakban elveszítette a hegemón, majd a domináns pozícióját is. A történeti kutatások eredményeképpen idővel megjelenhettek Horthy életének és tevékenységének tudományos igényű, árnyaltabb megközelítései is, amelyekből fokozatosan visszaszorultak a propagandisztikus szempontok. Egy folyamat során valósult meg a szakszerűsödés, a leleplező szemlélettől való eltávolodás: a szakmunkák szerzői egymásra támaszkodva törekedtek egy kiegyensúlyozott Horthy-kép megjelenítésére, amely eredményeként idővel megváltozott a szóhasználat, tehát eltűntek az 1950-es években rutinszerűen alkalmazott szófordulatok. Emellett megváltoztak, illetve összetettebbé váltak az alkalmazott érvek és magyarázatok is.

Actions (login required)

Edit Item