A vallási nevelés szerepe a harmadlagos bűnmegelőzésben = The Role Of Religious Education In Tertiary Crime Prevention

Hezam, Leila Melinda (2024) A vallási nevelés szerepe a harmadlagos bűnmegelőzésben = The Role Of Religious Education In Tertiary Crime Prevention. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 72 (3). pp. 393-413. ISSN 2062-9494

Preview

Text HazemLeilaMelinda.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (628kB) | Preview

Abstract

Cél: Minthogy az ember értelemkereső lény, a vallás meghatározható az élet egyes eseményeihez kapcsolódó „szakrális értelemkeresés” módjaként is. Amíg egyes emberek értelemkereső rendszerében a szakralitás központi helyet foglal el, addig mások rendszerében ez marginális, vagy egyáltalán nem szakrális jellegű. Nyilvánvaló, hogy a vallás fontos iránymutató lehet az egyén számára, mivel befolyásolja a világ megértését, és érthetővé, elviselhetővé teheti az egyéni kihívásokat és a társadalmi konfliktusokat. Mivel a hit – annak érett fejlődési formájában – a vallásos emberek életvitelének alapjául szolgál, a szakrális értelemkeresés döntő szerepet játszhat az ember megküzdési folyamataiban is. Azonban az, hogy a vallás milyen mértékben vesz részt egy-egy életeseménnyel való megküzdésben, nagymértékben függ attól, hogy az milyen mértékben része az egyén orientációs rendszerének. A vallás megküzdésben szerepet játszó protektív hatása a tudományos pszichológia által már felismert tézis, ezért annak vitathatatlan helye van a reintegrációra vonatkozó tudományos szakmai diskurzusban is. A tanulmány célja a vallás reintegrációban megjelenő helyének és létjogosultságának tudományos igazolása. Módszertan: A tanulmány a kvantitatív kérdőíves kutatás módszertanát alkalmazza. A kutatás két almintát vett alapul, így egy vallásos és egy kontrollcsoportként funkcionáló csoportot. A vallásos csoportba kerülés önbevallás alapján történt, függetlenül attól, hogy a kutatás alanyai rendelkeztek-e a büntetésük letöltése előtti életszakaszban vallásos tapasztalttal. Az adatok elemzésére SPSS statisztikai programcsomaggal került sor. Megállapítások: Az önbevallás alapján magukat vallásosnak megjelölő, javítóintézetben nevelt fiatalkorúak esetében kimutatható a konfliktuskezelésben megnyilvánuló eltérő attitűd a kontrollcsoporthoz képest. Ennek alapján a civil egyházak, a tudományos közeg, valamint a szabadságvesztés-büntetést foganatosító intézetek döntéshozói által alkotott együttműködési keretrendszer segítségével kialakítható olyan diverzifikált, vallási alapú reintegrációs modell, amellyel a bűnözés csökkentésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát növelni lehet. Érték: A publikáció hiánypótlónak tekinthető a vallási alapú reintegráció empirikus vizsgálatát illetően. A téma gyakorlati kérdéskört tárgyal, teljes körű feltárása azonban további kutatást igényel. | Aim: Since man is a being in search of meaning, religion can be defined as a way of ‘sacral search for meaning’ related to certain events in life. While sacrality is central to some people’s systems of meaning-seeking, it is marginal or not sacral at all in the systems of others. It is clear that religion can be an important guide for the individual, as it can influence one’s understanding of the world and make individual challenges and social conflicts understandable and bear- able. As faith, in its mature developmental form, underpins the way religious people live their lives, the sacral search for meaning can also play a crucial role in one’s coping processes. However, the extent to which religion is involved in coping with a particular life event depends to a large extent on the extent to which it is part of an individual’s orientation system. The protective effect of religion in coping is a thesis already recognised by scientific psychology and therefore has an undisputed place in the scientific professional discourse on re- integration. The aim of this paper is to provide scientific evidence for the place and legitimacy of religion in reintegration. Methodology: The research is based on two sub-samples, one religious and one control group. Inclusion in the religious group was based on self-report- ing, regardless of whether the subjects of the study had a religious experience in the life period prior to serving their sentence. The data were analysed using SPSS statistical software package. Findings: Juveniles in juvenile detention who self-reported being religious showed a different attitude towards conflict management compared to the control group. This suggests that a framework of cooperation between civil churches, the academic community and decision-makers in custodial institutions could be used to develop a diversified, faith-based reintegration model to increase the effectiveness of efforts to reduce crime. Value: The publication is a gap in the empirical study of religion-based reintegra- tion. The topic is a practical one, but its full exploration requires further research.

Actions (login required)

Edit Item