Az őszi borsó hatása az őszi búza termésmennyiségére és fehérje hozamára együtt vetési kísérletben

Vályi Nagy, Marianna and Tar, Melinda and Irmes, Katalin and Rácz, Attila and Kristó, István (2021) Az őszi borsó hatása az őszi búza termésmennyiségére és fehérje hozamára együtt vetési kísérletben. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 62 (Ksz 2). pp. 159-173. ISSN 1416-647X

Preview

Text EPA03114_acta_agronomica_ovariensis_2021_ksz_2_159-173.pdf - Published Version Download (911kB) | Preview

Abstract

A hüvelyes növények magas fehérjetartalmukkal és tápértékükkel kiemelkedő szerepet töltenek be a vetésváltásban. Magyarországon a 60-as évek erőteljes mezőgazdasági fejlődése az abrakigényes állatfajok tartásának kedvezett, ezáltal a takarmány-fehérje igény a hazai termelést is meghaladó mértékben megugrott. Jelenleg fehérjeszükségletünk kb. 40%-a származik importból, amelyet a közelmúltban tett támogatási formák, pályázatok sem tudtak érdemben enyhíteni. Eszenciális aminosavjainak köszönhetően a takarmányborsó (Pisum sativum subsp. arvense) körülbelül fele arányban képes helyettesíteni a szóját. A búza tápanyagigényes és a trágyázást kifejezetten megháláló növény. Mind a tápanyag hiányt, mind a tápanyag többletet jól jelzi. Intenzív termelés esetén különösen fontos a N-műtrágyák osztott kijuttatása. Az együtt vetés a növénytermesztés olyan formája, amikor egy vagy több növényt térben és időben egyszerre vetünk, ápolunk, majd takarítunk be. Ezáltal nemcsak a fehérjenövények vetésterületét növeljük, de nitrogén megkötő képességük által a nitrogén utánpótlás egy természetes formáját használjuk ki. Kísérletünket SzegedÖthalmon 2019/2020-ban, két őszi búza fajtával (GK Szilárd, Cellule), és két őszi borsó fajtával (Aviron, Enduro) végeztük. A parcellák 4 ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben kerültek kialakításra, ahol egy parcella mérete 10 m2 volt. Mindkét faj esetében két vetéssűrűséget határoztunk meg, majd ezek kombinációi kerültek elvetésre. Vizsgálatunk során a takarmányborsó hatását elemeztük az őszi búza termésmennyiségére, fehérjetartalmára, és az egy hektárra eső fehérjemennyiségére vonatkozóan. A legígéretesebb növénytársítás a termésmennyiség és az egy hektárra számított fehérje mennyiség esetében az Aviron 0,6 millió csíra/ha és a GK Szilárd 3 millió csíra/ha, valamint az Aviron 1 millió csíra/ha és a GK Szilárd 5 millió csíra/ha párosítás, hiszen ekkor magasabb értéket kaptunk, mint a tiszta búzával vetett parcellák értékei. A legmagasabb értéket minden esetben a 60 kg/ha nitrogén trágyázott parcellák képviselték. A fehérje tartalom eredményei közül 6 növénytársítás esetében kaptunk magasabb értéket, amelyek magasabbak voltak nemcsak a tiszta búza, de a 30 kg/ha nitrogén trágyázott parcellákhoz képest is. Bár statisztikailag sem a termésmennyiség, sem a fehérje esetében nem tudtunk különbséget igazolni, eredményeink mégis előre mutatónak tekinthetők az őszi búza trágyázási rendszerének tovább fejlesztéséhez. A fokozatosan növekvő műtrágya árak és a mennyiségek korlátozott elérése mellett nemcsak gazdasági érdekünk az alternatív trágyázási lehetőségek vizsgálata, de egyúttal kutatásaink szoros összhangban állnak a korszerű és fenntartható növénytermesztés elvével.

Actions (login required)

Edit Item