A területi jövedelemegyenlőtlenségek változása Békés megyében, 1988–2017

Egri, Zoltán (2020) A területi jövedelemegyenlőtlenségek változása Békés megyében, 1988–2017. TERÜLETI STATISZTIKA, 60 (4). pp. 477-512. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

Preview

Text ts600404.pdf Download (696kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Magyarország egyik periférikus elhelyezkedésű és társadalmi-gazdasági értelemben is perifériára került megye (Békés) jövedelemegyenlőtlenségének területi és térbeli összefüggéseit mutatja be. A kutatás céljai között szerepel (a rendszerváltozástól egészen napjainkig) a jövedelemegyenlőtlenségek településszerkezeti (népességnagyság szerinti) vizsgálata, a hosszú távú egyenlőtlenségi pálya feltérképezése, a települési szintű jövedelmek mobilitásának és térbeli hasonulásának elemzése, valamint a települések jövedelmi pozíciói időbeli változásának magyarázata. A tanulmány első felében a periferizálódás történelmi összefüggéseire mutat rá a szerző, kiemelve a trianoni békediktátum és a szocialista gazdaságpolitika főbb hatásait. Az elemzés módszereit az egydimenziós területi egyenlőtlenségeket kifejező mutatók (például a súlyozott relatív szórás), a térbeli adatok feltáró módszere (térbeli autokorreláció és regressziók), valamint a Markov-lánc módszer jelentik. Az eredmények szerint napjainkban Békés megye még nem éri el az 1988-as relatív jövedelmi szintjét, csakúgy mint a településkategóriák fele. A hosszú távú egyenlőtlenségi pálya egyértelműen összefügg a Williamson-hipotézissel, illetve Richardson decentralizációs polarizációs modelljével. Fontos kiemelni, hogy a jövedelmi kiegyenlítődés nemcsak a településhálózat differenciált felzárkózásának tulajdonítható, hanem a főbb megyei centrumok (Békéscsaba, Gyula) lefelé nivellálódásának is. A felzárkózás speciális területi sajátosságaként jelennek meg az 5000–9999 fős kiscentrumok, amelyek átlagos jövedelmi helyzete megelőzi a jelentősebb járásközpontokat is magába foglaló csoportét. A Markov-lánc modell szerint a települések jövedelmi mobilitása nagyfokú a vizsgált időszakban, egyes részidőszakokban pedig igen intenzív folyamatok játszódtak le. Békés megyében 1988 és 2017 között markáns – szomszédsági hasonlóságon alapuló – polarizáció figyelhető meg, amely szignifikáns kapcsolatban áll a területi jövedelemegyenlőtlenségekkel. Ezek nem minden esetben mozognak együtt, két eltérő minta rajzolódik ki a vizsgált időszakban. A települések jövedelmi helyzetének időbeli differenciáltságát magyarázó modellek rámutatnak a hagyományos területi jövedelemegyenlőtlenségi faktorok szerepére (például a településméret, centrum-periféria viszonyok, útfüggőség stb.), de számos történelmi adottság is megjelenik háttértényezőként.

Actions (login required)

Edit Item