Szabálysértési "kontra" közigazgatási bírság = Misdemenour fine and administrative fine

Skorka, Tamás (2024) Szabálysértési "kontra" közigazgatási bírság = Misdemenour fine and administrative fine. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 72 (5). pp. 849-870. ISSN 2062-9494

Preview

Text 6_SkorkaJanos.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (467kB) | Preview

Abstract

Cél: A jogalkotó a jogsértő magatartások szankcionálását jogpolitikai, célszerűségi, hatékonysági elvek alapján, de saját belátása szerint helyezi el az egyes jogterületeken. A bűncselekményi szintet el nem érő, csekélyebb társadalomra veszélyességgel bíró magatartások hagyományosan a szabálysértési jog territóriumába tartoznak. Az egyes jogterületek között azonban vannak mozgások. Egyes magatartások átkerülnek a szabálysértési jog területéről a közigazgatási bírságolás hatálya alá. Nem ritkán a szabálysértési tényállások egyes elkövetési magatartásai megmaradnak a szabálysértési jogon belül, míg ugyanazon tényállás másik elkövetési magatartása átkerül a közigazgatási jog hatálya alá. Kapcsolatba hozható-e ez a jelenség a két jogterület szankciórendszerével? Milyen szankciók találhatók az egyes jogterületeken és ezek mennyiben hatékonyak adott jogsértő magatartások szankcionálásában? Ezen kérdések megválaszolása a szabálysértési jog továbbfejlődésének az irányát adhatja meg, illetve beigazolhatja azt a tézist, amit a szakirodalom már megfogalmazott, hogy a szabálysértési jog fokozatosan leépülő közigazgatásvédelmi funkcióját az ágazati szabályozás veszi át, és a szabálysértési jog egyre inkább a büntetőjog árnyékképévé válik. Módszertan: A kérdések megválaszolása érdekében a szabálysértési törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat vetette össze, elemezte a szerző. Megállapítások: A szerző az elemzés során arra a megállapításra jutott, hogy a két jogterület szankciói a vizsgálat fókuszát képező közlekedési szabályszegések szankcionálásában erős hasonlóságot mutatnak, ezek önmagukban nem eredményezhetik a két jogterület közötti mozgásokat. A jelenség megértéséhez szükséges a jogpolitikai indokok, a gazdaságossági, hatékonysági kérdések figyelembevétele. Érték: Az elemzés megmutatta az egyes szankciók közötti hasonlóságokat, eltéréseket, és rámutatott arra, hogy adott magatartások esetén melyek jelenthetnek adekvát megoldást a szankcionálásra. A tanulmány megállapításai beépítésre kerülnek A közigazgatás büntetőhatalma című doktori értekezésbe. | Aim: The legislator places the sanctioning of unlawful conduct in the various areas of law on the basis of principles of legal policy, expediency and effectiveness, but at its own discretion. The law on misdemeanours has traditionally covered conduct which is less dangerous to society and which does not rise to the level of a criminal offence. However, there are movements between the different areas of law. Some conduct is transferred from the area of misdemeanour law to administrative fines. It is not uncommon for certain offences to remain within the scope of the law on offences, while other offences in the same situation are transferred to administrative law. Can this phenomenon be linked to the system of sanctions in the two areas of law? What sanctions can be found in each area of law and how effective are they in sanctioning specific offences? The answers to these questions may provide a direction for the further development of the law of misdemeanours and may confirm the thesis already formulated in the literature that the gradually declining administrative protection function of the law of misdemeanours is being taken over by sectoral legislation and that the law of misdemeanours is increasingly becoming a shadow image of criminal law. Methodology: In order to answer the questions, the author compared and analysed the provisions of the Act on Administrative Offences and the Act on Sanctions for Administrative Offences, as well as the related literature. Findings: In order to understand this phenomenon, it is necessary to take into account the legal policy rationale and the questions of economy and efficiency. Value: The analysis has shown the similarities and differences between the various sanctions and has indicated which sanctions may be an adequate solution for specific behaviours. The findings of the study will be incorporated into the doctoral thesis on „The criminal power of public administration”.

Actions (login required)

Edit Item