Heavy mineral catalogue for the characterization and provenance of red sandstone macrolithic tools from Hódmezővásárhely-Gorzsa = Hódmezővásárhely-Gorzsa lelőhelyről származó vörös homokkő szerszámkövek osztályozására és proveniencia meghatározására alkalmazott nehézásvány katalógusa

Miklós, Dóra Georgina and Józsa, Sándor (2024) Heavy mineral catalogue for the characterization and provenance of red sandstone macrolithic tools from Hódmezővásárhely-Gorzsa = Hódmezővásárhely-Gorzsa lelőhelyről származó vörös homokkő szerszámkövek osztályozására és proveniencia meghatározására alkalmazott nehézásvány katalógusa. ARCHEOMETRIAI MŰHELY, 21 (2). pp. 101-118. ISSN 1786-271X

Preview	Text AM-2024-2-MD.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview
Preview	Text AM-2024-2-MD-appendix.pdf - Supplemental Material Download (244kB) | Preview

Abstract

Although ground stone tools (GSTs) are among the most abundant stone tools in archaeological sites, they are rarely investigated both from the archaeological and the geological point of view. There are many pieces made of siliciclastic sedimentary raw material. Their fragmentary condition makes it possible to examine them by slightly destructive methods, such HMA (heavy mineral analysis), which was developed primarily for siliciclastic rocks. Until now, ‘sensu stricto’ (s.str) heavy mineral analysis has not yet been carried out for ground stone tools, neither at the national nor at the international level. By comparing the heavy mineral compositions of the stone tools and their potential raw materials with the help of a newly developed HM descriptive system (including rutile, zircon, tourmaline, apatite and titanite), it is possible to determine the provenance of these archaeological materials. From the Neolithic tell of Gorzsa, 109 red sandstone macrolithic stone tools are known. These were separated into four, different types (‘Red–1’ – ‘Red–4’), based on the macroscopic and microscopic analysis. 11 fragments were chosen for HMA analysis. In addition, red-coloured sandstones from different geological occurrences of the Carpathian-Pannonian Basin (22 pieces) were also investigated. Based on the heavy mineral analysis, all raw material types of the stone tools could be originated from the Maros River and the Apuseni Mountains (Transylvania). However, the previously determined potential sources (Permotriassic and Miocene sequences from the Mecsek Mountains, Balaton Highlands, pebbles from the Danube River, and Papuk Mountains) cannot be excluded with absolute certainty from the possible raw materials. | A szerszámkövek az ásatások alkalmával feltárt kőzet anyagú régészeti leletek tetemes hányadát teszik ki. Mindezek ellenére ezen lelettípusok régészeti, valamint természettudományos vizsgálata eddig háttérbe szorult. Nyersanyagukat tekintve jelentős többletet képviselnek a törmelékes üledékes eredetű változatok, amelyek gyakori töredékes megjelenése akár a roncsolásos vizsgálatok, mint például a nehézásvány analízis, alkalmazását is lehetővé teszik. Szerszámkövek esetében a hagyományos értelemben vett, azaz dúsításos eljárás eddig mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten is kiaknázatlan maradt. Célunk a régészeti, valamint a lehetséges nyersanyagok nehézásvány összetételének összevetésével meghatározni azok provenienciáját, egy erre a célra, valamint a vörös homokkő nyersanyagokra kifejlesztett leíró rendszer (rutil, cirkon, turmalin, apatit és titanit) segítségével. A neolit korú gorzsai tell településről 109 vörös homokkő anyagú szerszámkő ismert, amelyeket a makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok alapján négy különböző típusba (vörös–1 – vörös–4) soroltunk. 11 szerszámkő töredéket, továbbá 22 vörös homokkő anyagú összehasonlító geológiai mintát választottunk ki nehézásvány vizsgálatra. A nehézásvány eredmények alapján a homokkő anyagú szerszámkövek feltehetően a Maros folyó hordalékanyagából, illetve az Erdélyi-középhegységből származhatnak. Az eddigi eredményeink alapján több, korábban potenciálisnak tekinthető nyersanyagforrás (permotriász és miocén mecseki homokkövek, Balatonfelvidék, a dunai kavicsok, valamint a Papuk-hegységből származó homokkövek) anyagát nem tudjuk teljes mértékben kizárni a lehetséges nyersanyag források közül.

Actions (login required)

Edit Item