Újhely vára mint főúri rezidencia : Birtoklástörténeti vázlat a 16. század elejéig

Novák, Ádám (2024) Újhely vára mint főúri rezidencia : Birtoklástörténeti vázlat a 16. század elejéig. CASTRUM - A CASTRUM BENE EGYESÜLET HÍRLEVELE, 27 (1–2). pp. 5-25. ISSN 1787-1093

Preview

Text Castrum_2024_Novak.pdf Download (6MB) | Preview

Abstract

A történeti források és a régészeti feltárások eredményei is alátámasztják, hogy Újhely vára már 1261 előtt állhatott valamilyen formában. A 13. század elején alakult pataki erdőispánság területén található vár az ispánságból a 14. század elején kialakuló újhely-pataki uradalom hegyi erőssége lett. Détshy Mihály mutatott rá legelőször 1966-os írásában,3 hogy az uradalom – melyet a források a legtöbbször patakinak neveznek – egyetlen vára a 15. század közepéig nem Patak városában vagy annak közelében állt, hanem az Újhely városa fölött magasodó Sátorhegyen, a mai Várhegyen. Vagyis a pataki (uradalom) vár(a) megegyezik Újhely várával. Az Árpád-korban feltehetően végig királyi birtokban és igazgatásban állt az erősség, még akkor is, ha a vár egy bizonyos északi tornyát István ifjabb király Ubul fia Mihálynak adta 1262-ben.4 Az alábbiakban arra vállalkozunk, hogy a vár birtoklástörténetének vezérfonala mellett megvizsgáljuk, tekinthettek-e uraik Újhely várára rezidenciájukként. Ehhez felhasználjuk a már szakirodalomból jól ismert, valamint az általunk feltárt okleveles forrásokat, továbbá Détshy Mihály, Janó Ákos, Tringli István vár-, birtoklás-, település- és egyháztörténeti munkáit.5 A főúri rezidenciák vizsgálatához elsősorban Kubinyi András módszertanát alkalmazzuk.6 Nagyban támaszkodunk a várfeltárás során tett régészeti megfigyelésekre, az előkerült kőfaragványokra és a várfeltárás során talált érmeanyagra, az úgynevezett guruló denárokra is.

Actions (login required)

Edit Item