Tájékozódó jellegű algológiai vizsgálatok a Balaton fenékiszapján az 1965. évi gyűjtések alapján

Tamás, Gizella (1966) Tájékozódó jellegű algológiai vizsgálatok a Balaton fenékiszapján az 1965. évi gyűjtések alapján. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 33. pp. 193-210. ISSN 0365-3005

Preview

Text 197_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_33.pdf Download (9MB) | Preview

Abstract

Szerző az 1965 év tavaszán bekövetkezett nagyméretű balatoni halpusztulás nyomán a pusztulás körülményeinek és biológiai hatásainak kutatására júniustól - októberig a Hidrobiológiái Osztály szervezésében a tó DNy-i részének három pontján, az ÉK-i részének pedig két pontján a tükör hossztengelyére merőleges harántszelvényeken (l. 1 ábra) gyűjtött iszapmintákat (gyűjtési adatokat 1. az 1. táblázaton). Az Ekman iszapmarkolóval felszínre hozott anyagból, mindig a vékony felületi rétegből ~ 114 cm², mennyiséget emeltek ki algológiai és zoológiái (Ponyi 1966) meghatározásra. Az állatok kiválogatása után a mintát 48 órai ülepedés után a korábbi mikrofitobentosz vizsgálatoknál bevált módszer (Entz—Tamás 1952; Entz 1954) kisebb módosításával alkalmazta. A 48 órán át ülepedett mintákból ötször 1 cm2 iszapfelület valamennyi (élő és elpusztult) algáját feljegyezte és az így kapott adatokat számította át 1 dm2 iszapfelületre. Az 5 gyűjtőhely 25 iszapmintájából meghatározott 94 faj és 7 változat a gombával együtt 6 nagy rendszertani törzsbe tartozik, gyakorisági sorrendben: Chrysophyta 62, Chlorophyta 22, Cyanophyta 8, Euglenophyta 6, Pyrrophyta 2, Mycophyta 1. Az 5 gyűjtőhely közül algafajokban a leggazdagabb a tihanyi (A₁) Biológiai Kutatóintézet előtti (72), a legszegényebb pedig (52) a Ságpuszta — Balatonszemes közötti (G) minta volt. Az augusztusi iszapminták gyűjtésekor a nyiltvízi hálós- és merített mintákban a Melosira granulata és a M. granulata var. angustissima tömeges fellépése vízszíneződést idézett elő. Ez a jelenség az iszap felületi rétegére is kihatott. Ebben az időben a Keszthelyi-öböl és Szigliget - Balatonmária iszapmintáiban az összes élő kovamoszatszámnak mintegy háromnegyede a Melosira. Szerző feltételezi, hogy az augusztusi gyűjtés időpontjában a Melosira vízszíneződés a Keszthelyi-öbölben már túlhaladta a maximumot, míg a másik két gyűjtőhelyen (Szigliget - Balatonmária és Ságpuszta - Balatonszemes között) éppen a csúcsponton volt. Feltevését igazolja az egyes gyűjtőhelyek iszapfelületéről meghatározott élő és elpusztult Melosirák számaránya fi. 2. táblázat élő és váz adatait). A szeptemberi és októberi adatoknál az összes kovamoszatok (élő és elpusztult is) háromnegyede Melosira. A Keszthelyi-öböl és Szigliget között a szeptemberi gyűjtések idején a nyiltvízben Microcystis flos-aquae és Aphanizomenon flos-aquae var. klebahnii szórt víz virágzás jelenségét figyelték meg. Az iszapmintákban ekkor az élő kovamoszatokon kívül más élő alga nagyon csekély számban fordult elő fOscillatoria, Lyngbya) , az elpusztult adatok között pedig a Microcystis flos-aquae és az Aphanizomenon flos-aquae var. klebahnii szerepelt kizárólag.

Actions (login required)

Edit Item