Horizontális planktonvizsgálatok a Balatonon. I. Tájékozódás a planktonrákok horizontális elterjedéséről

Sebestyén, Olga (1960) Horizontális planktonvizsgálatok a Balatonon. I. Tájékozódás a planktonrákok horizontális elterjedéséről. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 27. pp. 115-130. ISSN 0365-3005

Preview

Text 129_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_27.pdf Download (19MB) | Preview

Abstract

Mérlegelve a tavi plankton horizontális elterjedését befolyásoló fiziográfiai és biológiai tényezőket, a szerző rámutat arra, hogy a vízmennyiséghez viszonyítva igen terjedelmes víztükörrel rendelkező Balatonon a meder fekvése, alakja, összeszűkülése a Tihanyi-szorosban, a főszél iránya, a környék hidrográfiája stb. oly tényezők, melyek kihatnak a planktontagok horizontális elterjedésére minőségi és mennyiségi vonatkozásban. Viszont a szeles klíma, a víz dinamikai viszonyai, nemkülönben kulturális hatások - legalábbis közvetve - fékezik az előbbi tényezők érvényesülését, és már eleve várható, hogy a tó különböző területein időnként kialakuló eltérések csakhamar fel is oldódnak. Az ellentétes hatások így váltakozva érvényesülnek, és ki is egyenlíthetik egymást. A vizsgálatok alapját képező mintasorozatokat (1955. 1956, 1958) mindig oly területekről gyűjtöttük, ahol a víz legalább 3 m mély. Ezúttal a planktonrákok horizontális elterjedésének mennyiségi vonatkozásban való megvizsgálására alkalmas mintákat dolgoztuk fel (77 minta, 5420 1 víz szüredéküredékéből származó 109 935 planktonállat (97,26% Crustacea, a többi a vándorkagyló lárvája és két Asplanehna kerekesféreg) adatai vannak feldolgozva. A táblázatok adatai önmagukért beszélnek. (Részletes értékelés 121-126 o.). Az adatok értékelése - összefoglalóan arra mutat, hogy a planktonrákok, a vándorkagyló lárvája és az Asplanehna fajok területi elterjedésére vonatkozó vizsgálatok eredményei tájékoztatnak arról, hogy a tó oly területein, ahol a víz legalább 3 m mély, a vizsgált fajok és a „Cyclopida”- csoport mindenütt előfordul, népességsűrűségük azonban ua. évszakban is többé-kevésbé eltérő a tó különböző területein és az évek során is. A vizsgálatokat érdemes folytatni, kiterjesztve a mintavételt a tó eddig nem vizsgált mélyvízi területeire, sekélyebb területekre és a szélvizekre. Minták vételére legalkalmasabbnak látszik a nyárutó, de más évszakban - különösen a hidegvíz idején - vett minták adatai is igen tanulságosak. Távolabbi területeken télen a mintasorozatok begyűjtése természetesen nehézségekkel jár, A minták begyűjtésére bevezetett eszköz, mellyel teljes vízoszlop szűrhető, némi módosítással még jobban megfelelhet a célnak.

Actions (login required)

Edit Item