Az egészségtervezés és az egészségfejlesztési tervezés módszereinek közös pontjai és különbségei = The commonalities and differences of health planning and health development plan methods

Márovics, Gergely (2019) Az egészségtervezés és az egészségfejlesztési tervezés módszereinek közös pontjai és különbségei = The commonalities and differences of health planning and health development plan methods. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 60 (1. ksz). pp. 4-8. ISSN 1786-2434

Preview

Text 10878-Cikkszovege-47513-1-10-20230404.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (165kB) | Preview

Abstract

A XX. század végére a fejlett országokban több ember élte mindennapjait városi környezetben, mint falvakban, rurális térségekben. A városi népesség aránya azóta is növekvő tendenciát mutat és napjainkban már nem csak a fejlett országok sajátossága. A városiasodás törvényszerű következménye többek között a népsűrűség növekedése, a megnövekedett gépjárműforgalom, a zöldterületek arányának csökkenése, mely tényezők mind hozzájárulnak a városlakók egyre rosszabb egészségi állapotához. E problémakört többen is felismerték és az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) hathatós közreműködésének és ösztönzésének köszönhetően az 1980-as évek végén sikerült útjára bocsátani az Egészséges Városok (Healthy Cities) nevű nemzetközi programot. A szakemberek első ízben egy szakmai keret-és eszközrendszert határoztak meg, aminek segítségévellehetőség nyílt az egészségter-vezés elméleti alapjait a gyakorlatba átültetni. Később aztán ezen eljárásmódokkal városközi akciótervek készültek és kialakult az egészségfejlesztési tervezés módszertana is. A XXI. századra eljutottunk oda, hogy a fent említett módszertanok nemcsak a városokban és egyéb településeken használhatók, de könnyen átültethetők a közösségi programokkal kapcsolatos tervezési eljárásokba is. | By the end of the XX. century, there were more people who lived in urbanized area than in rural territories in the developed countries. Since then, the rate of urban population has an increased tendency and nowadays, it is not just nature of the developed countries. The growing population density and vehicular traffic, the decreased rate of green spaces in the cities indicated by the urbanization have a deteriorative effect on health. Realizing the issues, the Healthy Cities international programme was launched in the end of the 1980’s due to the contribution and stimulation of the World Health Organization (WHO). First, the technical framework and the tools were determined by the professionals, which help to put the theoretical basics into practice. Later, by these methods, multi-cityaction plans were created and the health development plans have been evolved. In the XXI. century, we are at the level where these methodologies not only usable in cities and other settlements but theycan be easily transplanted to the field of community programme planning as well.

Actions (login required)

Edit Item