A megbízhatóság növelésének egy optimális elosztásáról

Dobó, Andor and Szajcz, Sándor (1965) A megbízhatóság növelésének egy optimális elosztásáról. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 15 (4). pp. 427-436.

Preview

Text cut_MATFIZ_15_4_1965_pp427_-_436.pdf - Published Version Download (440kB) | Preview

Abstract

Tegyük fel, hogy valamilyen berendezést bizonyos irányban fejleszteni kívánunk. A fejlesztés irányának lényeges szempontja legyen az, hogy, az újonnan konstruált rendszer megbízhatósága nagyobb legyen a korábban tervezett rendszer megbízhatóságánál. Tételezzük fel, hogy a fejleszteni kívánt rendszer független soros rendszer, melynek n részrendszere van, s ezek R₁, R₂, ..., Rₙ megbízhatósággal működnek; ekkor a rendszer eredő megbízhatósága: R = R₁ ⋅ R₂...Rₙ. A fejlesztés legyen a megbízhatóság szempontjából olyan irányú, mely szerint előre megadjuk a tervezendő rendszer elérendő megbízhatóságát. Legyen ⁻R a konstruálandó rendszer előírt (megkövetelt) megbízhatósága, ahol ⁻R > R. Ahhoz, hogy az R megbízhatóságú rendszer elérje az ⁻R megbízhatóságú szintet, alrendszerei közül legalább egynek működési megbízhatóságát kellő nagyságú értékre kell növelni. Egy-egy alrendszer megbízhatóságának a növelése bizonyos munkaráfordítást igényel, amelyet különböző módon lehet az egyes alrendszerek között felosztani. A munkaráfordítás mértéke számos tényező függvénye lehet. így például ez a mérték függhet a vizsgálatok (kísérletek) számától, a rendelkezésre álló munkaeszközök színvonalától, a kutatók számától és szellemi kapacitásától, fejlesztési költségtől és egyéb itt fel nem sorolt számos más tényezőtől. Felmerül már most az a kérdés, hogy az R értékének az R értékre való növelése során mi a teendőnk, ha ezt minimális munkaráfordítással szeretnénk elérni. Tulajdonképpen itt egy minimális munkaráfordítást igénylő módszer kereséséről van szó. E kérdéskörnek matematikai megfogalmazása gyakorlati szempontból a Nehézvegyipari Kutató Intézet Automatizálási Osztályán merült fel. A megbizhatőságelmélet irodalmának tanulmányozása során vettük észre, hogy ugyanezen problémával foglalkozik David К. Lloyd és Myron Lipow [1] alatt idézett könyvének 267—270. oldala. A szerzők szerint az általuk közölt eljárás A. Alberttől származik. (A. Albert, „A Measure of the Effort Required to Increase Reliability," Technical Report No. 43, November 5, 1958, Applied Mathematics and Statistics Laboratory, Stanford Universitv, Contract No. N 6 onr-25140 (NR 342—022).) [1]-ben a probléma matematikai modelljének feltételei, továbbá az ez alapján kapott eredmény (bizonyítás nélkül) közölve van, ezért lehetőség adódott A. Albert és az általunk kapott eredmények összehasonlítására. Az összevetés során azt találtuk, hogy az általunk kapott eredmény megegyezik A. Albert eredményével annak ellenére, hogy a kiinduló feltételek között eltérések mutatkoztak. A kérdéskör gyakorlati szempontból jelentős, ezért úgy véljük nem érdektelen vizsgálataink közzéadása. Természetesen a problémának teljesen átfogó és egzakt megoldását minden igényt kielégítően nem lehet megadni, már csak azért sem, mert ha történetesen ismernénk is a fejlesztés során közrejátszó tényezőket, akkor sem lennénk képesek elfogadhatóan ezek hatásainak függvényét megadni. Ennek ellenére a kérdéskör viszonylag eléggé általános feltételezések mellett történő vizsgálata is már némi eredményt biztosít, s az a gyakorlat számára első közelítésként hasznos lehet.

Actions (login required)

Edit Item