Fontinalis antipyretica és F. hypnoides a Balatonban

Felföldy, Lajos and Tóth, László (1957) Fontinalis antipyretica és F. hypnoides a Balatonban. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 24. pp. 335-344. ISSN 0365-3005

Preview

Text 351_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_24.pdf Download (7MB) | Preview

Abstract

A Drepanocladus aduncus (Hedw.) Moenk. var. Kneiffii (Schimp.) Warnst, és a Fontinalis antipyretica L., két vízimoha felfedezése a Balaton nádasaiban Sebestyén Olga nevéhez fűződik. Nádas-kutató expedícióink során különösen a Fontinalis antipyretica-t találtuk sok helyen, sőt a jóval ritkább F. hypnoides R. Hartm . is előkerült. E két utóbbinak részletes termőhelyi adatait közöljük és térképen is ábrázoltuk. A Fontinalis antipyretica jelentőségéről álljanak itt a következők: A Fontinalis, mint az eddig vizsgált mohafajok általában, csak a vízben hiányzik. Különleges élettani igényei miatt csak a nagykiterjedésű, dús nádasok belsejének aránylag keskeny sávjában él, mégpedig a nádasbahatoló oxigéndús és karbonát-tartalmú nyíltvízi „balatonvíz” és a nádas szabad széndioxidot tartalmazó, karbonát-mentes stagnáló vizének határán. Beljebb a part felé valószínűleg a nádas belsejében tapasztalható oxigénszegénység miatt nem hatol. Fontiimlis kutatásaink során Meschkat (1934) véleményéhez kell csatlakoznunk, aki egészen más módszerekkel jutott arra az álláspontra, hogy a jól fejlett nádasok biocenotikailag nem egységesek és, hogy életükben a nyíltvízi "zavaros" víz behatolásának határa nagy fontosságú. Eredményeink szerint a makroszkopikus növényzet fontos biocenotikai határok kitűzésére magában is alkalmas, az asszociációk és ezeken belül a különböző kisebb növénycenotikai egységnek megfelelő foltok elhatárolása használható alapot nyújt a további kutatások számára. A magasabbrendű növényzet tanulmányozása ezért fontos a biocenotikai, sőt produkciós biológiai kutatások során.

Actions (login required)

Edit Item