Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon V. Biomassza számítások nyíltvízi Crustaceákon

Sebestyén, Olga (1955) Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon V. Biomassza számítások nyíltvízi Crustaceákon. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 23. pp. 75-94. ISSN 0365-3005

Preview

Text 79_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_23.pdf Download (15MB) | Preview

Abstract

Felhasználva a rendelkezésre álló népességsűrűségi adatokat (Sebestyén, Török, Varga; Sebestyén 1953), szerző átlagbiomassza értékeket számított a Balaton nyíltvizének Crustáceáin (Diaphanosoma brachymum, Daphnia cucullata, Diaptomm gracilis, Cyclops ricinus, Mesocyclops Leuckarti) és a vándorkagyló pelágikus lárváján. Nevezett szervezetek térfogatát modellek segítségével indirekt úton határozta meg (Lohmann módosított módszere). A modellek 150-szeres nagyításban oly méretek alapján készültek, melyek lokális vonatkozásban statisztikai középértéknek tekinthetők, amellett az évszakoknak megfelelő nagyságbeli különbséget (Diaptomus gracilis) és temporális variációit (Daphnia cucullata) is kifejezik (1-24. ábra; I. tábla 1-16. kép). A modellek fémdrótból készült tengelyváznak plasztilinbe való beépítésével voltak kialakítva. A térfogat megállapítása a modell súlyának levegőben és vízben való mérésével történt. Ez értéket a lineáris nagyítás köbével elosztva, nyerjük a szervezet térfogatát kifejező értékeket (1. táblázat). A térfogatértékek alapján havi átlagos biomassza értékek voltak számítva valamennyi tekintetbevett szervezeten a melegvíz (V-XI) és hidegvíz (XII-IV) idejére, valamint az egész évre (a térfogategységnyi vízre (bt), a felületegység alatti vízoszlopra (bf), és az egész tóra (Ьт) vonatkoztatva (2. táblázat). A planktonszervezetek fajsúlyát 1-nek véve, a térfogat érték mindenütt a megfelelő súlyegységben kifejezett súlyértékkel helyettesíthető. (Sebestyén. 1954, 187. o.) Triptondús nyíltvíz esetében Lohmann módszere alkalmas a társulás egyes tagjai térfogatának indirekt úton való megállapítására, bár a modellek kialakításában oly komplikált formák esetében, mint pl. az ágascsápúak,.sok nehézség jelentkezik. Ezeket némileg le lehet küzdeni a testfüggelékek elhagyásával, a test alakjának leegyszerűsítésével, pl. Cladocerákon a héjjal körülzárt egész test térfogatából levonva annak a vízzel telt térnek indirekt úton kiszámított térfogatát, melyet a tor, a potroh, lábak és a héj határol. Ez az eljárás minden fajon három modell elkészítését tette szükségessé (I. tábla 8-10. kép). A fej alak változásában megnyilvánuló temporális variáció a Daphnia cucullatá-n egyúttal térfogatbeli különbséget is jelent. Legnagyobb a hossza, illetőleg a térfogata a hidegvízre jellemző kerekfejű formának, legkisebb a melegvíz idején domináló sisakos fejűnek, csak a legmelegebb időszakban hiányzó csúcsosfejű alaké e két előbbi értéke közé esik. Az egész évben jelenlevő Diaptomus gracilis állományában a melegvízi populáció tagjainak térfogata kisebb, mint a hidegvízié (2-3. táblázat; 10-13. ábra; I. tábla 11-12. kép). Irodalmi adatokkal összevetve, a Balaton pelágikus Entomostracáin is jelentkezik a kisméretűség, mely jelenségre más balatoni szervezetekkel kapcsolatban több szerző rámutatott (Sebestyén 1943). Térfogatmegállapításban oly pontos és gyors módszer kidolgozására kellene törekedni, melynek segítségével planktonszervezeteken sorozatos térfogatméréseket lehetne végezni, mégpedig annyi példányon, hogy az adatokból, lokális vonatkozásban, a valóságot megközelítő középértéket számíthassunk. Szerző rámutat arra, hogy a biomassza értékek - noha többet mondanak a népességsűrűséget kifejező e/l értékeknél, - sztatikus állapotot fejeznek ki. Nem nyújtanak felvilágosítást az állomány (népesség) testében képviselt szervesanyag forgalmáról és az egyedek életfunkciói közben üzemanyagként felhasznált szervesanyag mennyiségéről.

Actions (login required)

Edit Item