Az oltási affinitásról

Kormos, József and Kormos, Józsefné (1955) Az oltási affinitásról. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 23. pp. 161-175. ISSN 0365-3005

Preview

Text 169_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_23.pdf Download (11MB) | Preview

Abstract

1. Genetikailag tiszta paprikafajták összehasonlítása igazolja, hogy az oltási inkompatibilitás fajtajelleg. A különböző paprikafajták paradicsomra oltva, az összeférhetetlenség minden fokozatára szolgáltatnak példát. A szélső értéket a cerasiforme l és a longum nigrum luteum, illetve a paradicsom alakú paprikák mutatják. Az előbbiek paradicsom-alanyon ugyanúgy növekednek, mint saját gyökerükön, az utóbbiak pedig semmi vagy jelentéktelen növekedést mutatnak. 2. F₁-ben a rossz affinitás (inkompatibilitás) dominál a jó affinitáson, A reciprok keresztezések nem mutatnak különbséget. E dominancia egyes alanyokon (paradicsom, Solanum sisymbriifolium) teljes, másokon (Datura Metel) részleges, kb. intermediér jellegű. Bár az affinitás mértéke alanyonként különböző, a jó és rossz affinitás viszonyában a fajták viselkedése mindig egyértelmű. Az összeférhetetlenség az eddigi vizsgálatok szerint egyszerű bélyegként monofaktoriálisan öröklődik. 3. A reciprok oltások föltűnően más eredményt adnak. Üvegházban a paradicsom a jó és a rossz affinitású alanyon egyforma erősséggel növekedik. Szabadföldön a paradicsom növekedése az összeférhetetlen paprikán lényegesen gyengébb. 4. A jó és rossz affinitású paprika és paradicsom, kombinálásával végzett kettős oltások megerősítik Herrero kísérleteinek eredményét, mely szerint az inkompatibilitás előidézésében a levél és gyökér döntő szerepet nem játszik. Az oltás kompatibilitását maguknak az érintkező felületeknek élettani (biokémiai) különbsége szabja meg. Ezt az alapvető különbséget azonban módosíthatja mind az egyszerű, mind a kettős oltásoknál a komponensek kölcsönös helyzete, sőt az oltás végrehajtásának időbeli sorrendje is. A reciprok oltás különbsége mutatja, hogy ugyanazon komponensek alkalmazásakor kölcsönös helyzetük szerint nemcsak a növekedés gátlás módosul, hanem az összeforradás mértéke is más. Kettős oltásokban a módosítás eredménye lehet gátló, amikor az összeférhetetlen harmadik tag megakadályozza az egyszerű oltásban komponensek jó összeforrását, de lehet elősegítő is, amikor nem alulról fölfelé, hanem felülről lefelé haladó sorrendben oltjuk egymásra a kettős oltás tagjait: először a jó affinitású paprikát a rossz affinitására, megeredés után a paradicsomra. E módosításban a levélben képződött áthasonított anyagok vándorlása játszhat szerepet. 5. A szívóerő különbség az összeférhetetlenség előidézésében lényeges hatással nincsen. 6. Szerológiai próbák a kompatibilis és inkompatibilis paprikák és a paradicsom alany között megbízható különbséget nem adtak. 7. A pollencsírázás eddig nem bizonyult jó tesztnek a jó és rossz affinitás megkülönböztetésére. A két paprikafajta virágpora a paradicsom bibéjén egyaránt jól csírázik és a reciprok beporzás sem mutat különbséget. Ugyanúgy nem sikerült biztos párhuzamot találni a jó meg a rossz affinitás és a jó még a rossz affinitású paprika pollentömlőjének a paradicsom bibéjén történő növekedésében. Ez ideig eredménytelenül végződtek azok a kísérletek is, melyekben jó és rossz affinitású paprikának paradicsomra oltásával vagy fordított helyzetű oltással iparkodtunk a keresztezést megkönnyíteni.

Actions (login required)

Edit Item