Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. III. Pelágikus Dinoflagellaták biomasszája (Módszertani tanulmány)

Sebestyén, Olga (1954) Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. III. Pelágikus Dinoflagellaták biomasszája (Módszertani tanulmány). A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 22. pp. 185-197. ISSN 0365-3005

Preview

Text 217_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_22.pdf Download (14MB) | Preview

Abstract

Szerző tanulmányában hangoztatja, hogy a planktológiában mind táplálkozásbiológiai, mind termelésbiológiai problémák megvilágítására szükséges minőségi és mennyiségi vizsgálatok (e/l, térfogat, súly) összekapcsolása. A térfogatszámításokhoz felhasználandó modell képviselje a kérdéses faj átlagméreteit lokális vonatkozásban. Biomassza számítások céljaira szerző elkészítette a Balaton Tihany környéki területén rendszeresen előforduló pelágikus Dinoflagellatáinak modelljeit, balatoni méretek középértékének megfelelő tengely váz segítségével, plasztilinből, ezerszeres nagyításban (1. ábra). A szezonnal járó nagyságbeli különbségeket szerző eziíttal nem vette tekintetbe, noha ez egyes fajoknál szükséges lehet (1. táblázat) . A térfogatot Archimedes törvénye szerint állapította meg. A modell térfogatának mértékszáma mm³-ben kifejezve azonos a szervezet térfogatának µ³-ban kifejezett mértékszámával (2. táblázat). Felhasználva a rendelkezésre álló népességsűrűségi adatokat (Sebestyén-Török-Varga 1951; Sebestyén 1953), kiszámította két évtized keretében hat év folyamán a biomassza-értékek változását fajonként és a csoportra vonatkozólag a térfogategységnyi vízre (bt), a felületegységnyi vízoszlopra (bf) és az egész tóra (bT). Fajonként és csoportonként áprilistól októberig terjedő időszakra átlagértéket is számított (3a-f táblázat). E táblázatokból kiolvasható a balatoni plankton Dinoflagellata részlegének biomasszájára (bt, bf, bT) vonatkozó éves és évtizedes változás is (2. ábra). Megjegyzendő, hogy a 30-as évek folyamán az 1937. évet átlagévnek lehet minősíteni. Az 1947. és 1951. évek magas értékei a tó eutrofizálódásával kapcsolatosak, az 1949. év alacsony adatai viszont a vízállás rendkívül alacsony értékével hozha tók vonatkozásba. Mindezek a kapcsolatok bővebben ki vannak fejtve az 1951-ben és 1953-ban megjelent planktontanulányokban (Sebestyén-Török-Varga 1951. 112—118 ; Sebestyén 1953, 66-81 ) . A balatoni planktonban a Ceratium népességsűrűsége, a tavi méretek és a Ceratium súlya úgy kapcsolódnak össze matematikailag, hogy a mindenkori e/l adatokból jó megközelítéssel fel lehet becsülni a tób n jelenlevő Ceratium (illetve Dinoflagellata csoport) súlyát tonnákban, ha a mindenkori e/l adatnak, mely a népesség átlagsűrűségét fejezi ki, tizedrészét vesszük. A biomassza értékek ismeretében szerző 1952. évi tanulmánya (1952a, b) alapján fel lehet becsülni annak a Ceratium-tömegnek mennyiségét és súlyát is, mely a veg e ta tív időszakban a népesség teljes kifejlődésének idején naponta létrejön, illetve naponta tönkremegy és kiesik a népesség további történetéből. Ezek (harmadnaponkénti osztódást tételezve fel) a pillanatnyi állomány biomasszájának 1/3-1/3 részét teszik ki.

Actions (login required)

Edit Item