Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon II. Évtizedes változások

Sebestyén, Olga (1953) Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon II. Évtizedes változások. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 21. pp. 63-89. ISSN 0365-3005

Preview

Text 69_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_21.pdf Download (36MB) | Preview

Abstract

1. Jelen tanulmány szorosan csatlakozik az 1951-ben megjelent balatoni planktontanulmányhoz, melynek egyik célja három egymást követő év anyagának átvizsgálása alapján, a társulásban bekövetkezett évi változás megállapítása volt. 2. Minthogy 1944-1945-ben a Balaton nyíltvizében eddigelé szokatlan biológiai jelenség (planktoninvázió : vékonyfonalú Mougeotia, Melosira sp.) volt észlelhető, célszerűnek látszott ismét több évre terjedő kvantitatív planktonvizsgálatokat végezni, hogy az eredményeket összevetve a harmincas évek adataival, a változás mibenlétét, irányát és kihatásait megismerhessük. 3. Ebben a tanulmányban csupán a Dinoflagellátákra és zooplanktonra vonatkozó adatok vannak feldolgozva. A társulás többi növényi tagjára vonatkozó vizsgálatokat algologus munkatársunk végzi. 4. Az újabb mintasorozatokból úgy volt kiválasztva a feldolgozandó anyag, hogy egyúttal az 1949. évi rendkívüli méretű apadás nyíltvízi kihatásait is meg lehessen vizsgálni. 5. A Tihany előtti nyíltvízből merített mintasorozatok kvantitatív feldolgozásában megállapítottuk a vízszintnek megfelelő e/l-t, ezek átlaga adja az ú. n. népességsűrűséget, mely egyúttal a havi átlag. Ez utóbbiakból évi átlagot számítottam. Az alacsony víz hatását az 1947. és 1949. évi átlagok összehasonlításával mérlegeltem. Évtizedes változásokat a harmincas és negyvenes évek átlagainak összehasonlításával állapítottam meg, tekintetbevéve még az egyes években a szintek, illetőleg az egyes hónapok maximális értékeit. (4. táblázat) 6. A merített minták kvantitatív feldolgozását kiegészítettem hálószüredék minőségi átvizsgálásával, továbbá — Crustaceákon — annak relatívkvantitatív számbavételével és — Ceratiumon — direkt számlálással. 7. Mérlegelve az átlagostól nagy mértékben eltérő szintváltozások kihatásait a népességsűrűség mértékszámának alakulására, meg lehetett állapítani, hogy ilyen esetekben a számlálással nyert e/l adatok minden valószínűség szerint némileg torzítva adják vissza a népesség nagyságát, mégpedig magas nívó esetében csökkentve, apadás idején felnagyítva. Ezek a megállapítások arra az esetre vonatkoznak, ha magas vagy alacsony szinttel nem jár együtt a tó vizének felhígulása, illetőleg besűrűsödése. A környezeti víz ilyen változásainak mennyiségi kihatásait nem ismerjük, ezért ilyen esetekben különös gond fordítandó minőségi vizsgálatokra. 8. Minthogy több fajon, illetőleg csoporton az évi átlag 1949-ben jóval alacsonyabb volt, mint 1947-ben, arra lehet következtetni, hogy 1949. év körülményei nem voltak kedvezőek a Ceratiumm, Peridinium latumra, Strombidiumra, Keratella tectára, Polyarthra és Pompholyx génuszokra és a Trichocerca pusilláni. Más csoportokon, ill. fajokon az e/l alacsony értéke miatt a változás nem volt mérlegelhető. A népesség visszaesése még fokozottabb lehet, mint ahogyan azt a számadatok mutatják, a 7.-ben kifejtettek alapján. 9. A társulás 1949. évi biológiai állapotáért nemcsak a víztömeg megfogyatkozását lehet felelőssé tenni, hanem a víz bepárolódását és e körülményekkel^ együttjáró más tényezők együttes hatását is. 10. Évtizedes változás abban nyilvánul, hogy egyes fajok és csoportok népessége 10-12 év elteltével hathatósan megnövekedett (Geratium, Peridinium latum, össz-Dinoflagellata, Tintinnidium fajok, össz-Oligotricha Ciliata, Trichocerca pusilla), másokon csak némi növekedés valószínű (Strobilidium, Keratella stipitata, K. tecta, Polyarthra, összes- Rotatoria, összes- Copepoda), nem mutatkozott változás a Strombidiumon, másokon a kis értékek miatt nem ítélhető meg. Minőségi változás Oligotricha Ciliáták körében és epibiontokon történt. 11. Mennyiségi adataink alapján, valamint annak mérlegelésével, hogy a társulás egésze, részletei, illetőleg egyes tagjai milyen viszonyban vannak a revideált szapróbarendszer kategóriáival, továbbá hogy milyen trofiáju vízben fordulnak elő, vagy népességük milyen környezetben fejlődik ki maximálisan, arra lehet következtetni, hogy a Balaton az oligotrofia és eutrofia határán van, az eutrofia felé hajlik és hogy a változás az eutrofia fokozódását jelenti. A fokozódás lökésszerűen kezdődött (1944-1945 planktoninvázió), de úgylátszik, hogy folyamatos jelenség (1951 adatok). A változás tényét és időpontját vízkémiai viszonyok alátámasztják. 12 . Újabb üledékvizsgálatok eredményei (Entz-Tamás) arra utalnak, hogy a változás már nem szorítkozik a nyíltvíz planktonjára, hanem másodlagosan átterjed a nyíltvíz üledékére is. 13. Tavunk életének legújabb fejezetét az jellemzi, hogy külső tényező (a település fokozódása a tó környékén) hatott a nyíltvízre mint környezetre (sótartalom fokozódása, szennyeződés). Megváltozott a nyíltvíz planktontársulása (planktonbőség), ez fokozza a planktoneső mennyiségét (avjafelhalmozódás), kedvezőbbé válnak az üledék táplálkozási viszonyai, megnövekedik a bentosz népességsűrűsége. Az ävja-felhalmozódással kapcsolatban időnként szapropél keletkezik (O₂-szegénység az iszapban), mely, mint környezetváltozás, visszahathat a fenéküledék élővilágára minőségileg is.14. A változás jelen fokon valószínűleg kedvező a halgazdaságra, illetőleg a tó termelési viszonyaira. Sekély tavunkon szociális és közegészségügyi szempontból a szennyeződés fokozódása nem kívánatos. A biológiai változás felhívja a figyelmet a környék szennyvízproblémáinak felülvizsgálására, valamint közegészségügyi bakteriológiai viszonyok tanulmányozásának szükségességére. 15. Az eutrófia fokozódása más problémákat is felvet. Ilyenek pl. Bakteriológiai vizsgálatok szükségessége általános szempontból és Oligotricha Ciliáták terjeszkedésével kapcsolatban is. A plankton összetételének további figyelemmel kísérése különösen a melegvíz idején. Epibiontok, planktonciliáták, Rotatoriák és Copepodák beható vizsgálatainak kiterjesztése. Az önderítő képesség újabb megvizsgálása a molluszka állományban az utóbbi évtizedek alatt történt változással kapcsolatosan. 16. Vízkémiai analízisek rendszeres végzése a vízállás és szennyeződés mértékének megállapításával, ill. mérlegelésével. 17. A nyári alacsony víz idején, ill. állandó szint megvalósításával kapcsolatban a kicserélődés lehetőségének biztosítása.

Actions (login required)

Edit Item