Borélesztők spóráztatása

Pazonyi, Béla (1953) Borélesztők spóráztatása. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve, 21. pp. 91-102. ISSN 0365-3005

Preview

Text 109_cut_MTA_TihanyiBiologiaiKutIntEvkonyve_21.pdf Download (11MB) | Preview

Abstract

Spóráztatási vizsgálatokat végeztünk 75 magyarországi és 15 külföldi eredetű borélesztőn. A hazai élesztők 1901 óta vannak gyűjtve, a külföldi élesztőtörzsek zöme még a múlt század utolsó évtizedében került a gyűjteménybe. Bevontunk a vizsgálatokba két frissen begyűjtött borélesztőtörzset és. két - alkoholhoz huzamosabban adaptált - törzset is. Megállapítottuk, hogy a magyar élesztőtörzsek közül 7 aszkospórát nem képez. A külföldiek közül 1 anaszkosporogén van. A képzett aszkuszokban 1 (jele: e), 2 (jele: k), 3 egysoros (jele: h), 3 háromszögalakban elhelyezkedő (jele: hh), 4 egysoros (jele: n) 4 keresztalakban elhelyezkedő (jele: nk), 4 tetraéderesen elhelyezkedő (jele: nt) spóra volt található. A magyar törzsek spórái mind gömbalakúak és sima felületűek. Az egyes törzsekre mindig ugyanazok a konfigurációk jellemzők. Eddig nem spórázónak vélték a következő sporogén törzseket : Mór 1, Somlyó 1, Gyöngyös-Visonta 2, Heves 2, Tokaj 4, Tokaj 13, Tokaj 22 ; Soós-Ásványnak gipsztömbön spórázott, nekünk nem: a Kecskemét 6 törzs. A vizsgálatba bevont külföldi törzsek is a fenti konfigurációkat mutatták, de ezeken degenerációs jelenségként aszkusz- és spórafal elvékonyodást, aszkusz- és spóra-alakeltorzulást, rossz festődőképességet észleltünk. A spóráztatást úgy végeztük, hogy a steril paraffinolaj alatt tartott törzsekből paradicsomleves, glukózos előspóráztató táptalajra oltottunk, majd egy hét múlva erről vittük törzseinket a nátriumacetátos spóráztató ágárra. Ez utóbbi mozzanattal egyidejűleg ugyanabból a kolóniából származó ugyanazon törzseket a steril paraffinolaj alól közvetlenül az acetátos táptalajra vittük. A vizsgálatok eredményeit a 2-3 ábra és a táblázat tüntetik fel. 1. Az anaerob nyugalmi állapotból való kiindulás esetén a sporogén . magyar borélesztőknél az első héten 70%, a sporogén külföldi törzseknél a törzsek 86%-ban spórázók. Előspóráztatást alkalmazva a magyar törzseknél csak 57%, a külföldi.törzseknél csak 64%-a spórázik. 2. Pár kivételtől eltekintve anaerob kezdet után az egyes törzseken belül a sejtek nagyobb százalékban spóráztak akkor, amikor előspóráztatót nem alkalmaztunk. Ennek megfelelően Adams vizsgálatai a más anyagcseretípusú borélesztők túlnyomó részére nem alkalmazhatók. 3. Számbavéve az aszkuszokban lévő spórák számát, azt állapítottuk meg, hogy előspóráztatást alkalmazva több magasabb spóraszámot tartalmazó aszkusz jött létre. Ennek oka a sejtek jobb táplálék-ellátása mellett a paradicsomlében lévő anyagok hatása is lehet. 4. Megállapítottuk, hogy a spóráztatás első heteiben aránylag több magas spóraszámú aszkusz jön létre, mint a spóráztatás végefelé, amikor is csaknem kizárólag egy- és kétspórás aszkuszok képződnek. A nemrégiben gyűjteménybe hozott Balatonfüred S és Balatonfüred X jelzésű törzsek spórázása és a régebben gyűjteményben lévő magyar borélesztők spórázása között semmi különbséget nem észleltem. Az általunk huzamosabb ideig alkoholhoz adaptált Balatonfüred 2 adapt. 1 jelzésű törzs az eredeti Balatonfüred 2 törzshöz viszonyítva aerob viszonyoknál az első héten 25%-kal kisebb spórázást ad. Anaerob kezdet esetében az eredeti törzshöz viszonyítva 20%-os emelkedés mutatkozott a spórázásban. A még huzamosabban adaptált Bf. 2. adapt. 2 jelzésű törzsnél aerob kezdet esetén az eredeti törzshöz viszonyítva 68%-os csökkenés mutatkozik. Anaerob kezdetnél viszont az eredeti törzzsel szemben szintén 20%-kal magasabb a spórázás. Ebből a tényből is és más erjesztési kísérletekkel kapcsolatos megfigyeléseinkből is azt a következtetést vonjuk le, hogy összefüggés van az élesztők oxidatív, vagy fermentatív anyagcseretípusa és spórázási képességük között.

Actions (login required)

Edit Item