A magyar közigazgatás elméleti háttere, kihívásai és aktuális kérdései a XXI. században

Torma, András (2024) A magyar közigazgatás elméleti háttere, kihívásai és aktuális kérdései a XXI. században. KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNY : SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, 4 (1). pp. 117-133. ISSN 2786-1910

Preview

Text KT_04_01_Torma.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (406kB) | Preview

Abstract

Az információs társadalom korában nem az a kérdés, hogy van-e információ, hanem az, hogy honnan tudjuk azt megismerni. Márpedig az egyre növekvő közigazgatási feladatok nem csak több információt biztosítanak a társadalom számára, hanem egyre több információt is megkövetelnek. A XXI. századra világossá vált, hogy a fejlett államokban - reformok útján - változtatni kell az aktuális állam-, és közigazgatás felfogáson, mert az információ előállítás és megszerzés növekvő nagyságrendje ezt követeli meg. A reformok három modell mentén kerültek (kerülnek) megvalósításra: a technikai-, az érték- és részvétel-, valamint a szabályozási megközelítés útján. A tanulmány ezen elméleti megoldások jellemzőit mutatja be, majd megvizsgálja az 1989/1990-es rendszerváltás utáni magyar reformokat. A 2010 utáni reformok esetében arra a következtetésre jut, hogy a mienk egy negyedik, egy sajátos magyar megközelítés, amely az „unortodox” jelzővel írható le leginkább. Ennek igazolására bemutatja a központi-, a területi és a helyi közigazgatás szervezetében és működésében megvalósított sajátos magyar megoldásokat. Végső következtetésként sikeresnek ítéli a magyar reformokat, de korántsem állítja, hogy azok megvalósításával minden rendben van. A problémák feltárása és tételes számbavétele azonban új kutatásokat igényel, amelyek eredménye új tanulmányban tehető majdan közkinccsé. In the age of the information society, the question is not whether there is information, but how we can find it. The growing administrative tasks not only provide society with more information, but also require more information. By the 21st century, it has become clear that the current perception of government and public administration in developed countries needs to be changed through reform, because the increasing scale of information production and acquisition demands it. Reforms have been (are being) implemented along three models: the technical, the value and participation and the regulatory approaches. The paper presents the characteristics of these theoretical approaches and then examines the Hungarian reforms after the regime change of 1989/1990. For the post-2010 reforms, it concludes that ours is a fourth, a peculiarly Hungarian approach, best described by the adjective ‘unorthodox’. In order to justify this, it presents the specific Hungarian solutions implemented in the organization and functioning of central, regional and local public administration. The final conclusion is that the Hungarian reforms have been successful, but by no means that all is well with their implementation. However, new research is needed to identify and quantify the problems, the results of which could be published in a new study.

Actions (login required)

Edit Item