A felülvizsgálati kérelem befogadása

Gyurita, Rita (2024) A felülvizsgálati kérelem befogadása. KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNY : SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, 4 (1). pp. 48-60. ISSN 2786-1910

Preview

Text KT_04_01_Gyurita.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (297kB) | Preview

Abstract

A felülvizsgálat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) perorvoslati rendszerében szabályozott rendkívüli, a jogerőt áttörő perorvoslat, amelyet a bíróság jogerős határozata ellen – a Kp.-ban szabályozott korlátok között, illetve feltételek fennállása esetén – lehet benyújtani. A felülvizsgálati eljárás kétlépcsős, a Kúria először azt vizsgálja, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának, vagyis a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának a törvényi feltételei fennállnak-e, tehát a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tárgyában hoz határozatot. A befogadás egyfajta tartalmi szűrőként funkcionál, csak akkor kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a befogadás törvényben szabályozott feltételei fennállnak, vagyis a Kúria befogadta a felülvizsgálati kérelmet. A Kúria jogegységesítő feladatának az elsődleges eszköze a felülvizsgálat. A felülvizsgálat azonban kettős funkcióval rendelkezik, az elsődleges jogegységesítő (a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosító) funkció mellett további, jogorvoslati (szubjektív jogvédelmi) funkcióval is rendelkezik. A felülvizsgálati kérelemre, illetve az annak befogadására vonatkozó szabályozás a Kp. hatályba lépését követően viszonylag rövid időn belül módosult, illetve kiegészült. A jogalkotó egyrészt bővítette a befogadási okok körét, ezzel erősíteni kívánta a felülvizsgálat jogorvoslati funkcióját. Másrészt kiegészítette, és ez által egyértelműsítette, pontosította a befogadás szabályait a széttartó bírói gyakorlat, valamint az egységes jogértelmezés megbomlásának megelőzése végett, így is segítve a befogadásra vonatkozó egységes joggyakorlat kialakulását, fenntartását. A közelmúltban a befogadási okok értelmezésével összefüggésben jogegységi határozat is született, biztosítva az egységes kúriai befogadási gyakorlatot. Jelen tanulmány fókuszában a befogadásra vonatkozó szabályozás változásai, a Kúria egyes, konkrét ügyekben a befogadás tárgyában hozott végzései alapján kirajzolódó befogadással kapcsolatos kúriai gyakorlat, valamint a jogegységesítést biztosító további eszközök és a felülvizsgálat összefüggéseinek elemzése áll. The review is an extraordinary remedy regulated within the system of legal remedies by the Act I of 2017 on the Code of Administrative Litigation (hereinafter: Kp.), which can be filed against a final court decision within the limits regulated by Kp. and under certain conditions. The review procedure is two-tiered: first, the Curia examines whether the legal conditions for the admission of the petition for review against a final decision are met, thereby deciding on the admissibility of the petition for review. Admission functions as a substantive filter, and the petition for review can only be substantively adjudicated if the statutory conditions for admission are met, meaning the Curia has accepted the petition for review. The primary tool of the Curia’s task to ensure uniformity in judicial practice is the review. However, the review has a dual function; besides its primary role of ensuring the uniformity of judicial practice (ensuring consistency in the application of the law by courts), it also serves an additional function as a legal remedy (subjective legal protection). The regulations on the petition for review and its admission were amended and supplemented relatively shortly after the Kp. came into effect. The legislator expanded the grounds for admission to strengthen the remedial function of the review. Additionally, the rules of the admission were supplemented and clarified to prevent divergent judicial practices and the disruption of unified legal interpretation, thereby aiding the development and maintenance of unified practice regarding admission. Recently, a decision ensuring uniformity was issued concerning the interpretation of admission grounds, ensuring the uniformity of the Curia’s practice in this regard. This study focuses on the changes in regulations concerning admission, and the Curia’s practice related to admission based on its rulings in specific cases, and the analysis of other tools ensuring uniformity and their interrelations with the review.

Actions (login required)

Edit Item