A biblioterápia mint mentálhigiénés személyiségfejlesztő eszköz = Bibliotherapy as a tool of personality development

Rajnai, László (2024) A biblioterápia mint mentálhigiénés személyiségfejlesztő eszköz = Bibliotherapy as a tool of personality development. ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS, 7 (1). pp. 4-17. ISSN 2063-2991

Preview

Text RL2024I_v2.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (432kB) | Preview

Abstract

Az olvasás és általában az irodalmi művekkel való foglalkozás kiemelkedően fontos lehet az egyén fejlődése és társadalmi beilleszkedése szempontjából, mert az olvasási motiváció kulcskérdés lehet az élethosszig tartó tanulásban. A motivált olvasók nagyobb mélységgel kapcsolódnak különféle szövegekhez, nagyobb kitartást mutatnak, valamint jobb szövegértési és kritikai gondolkodási képességekkel rendelkeznek. Az olvasáspedagógiában egyre nagyobb hangsúlyt kap a kritikai olvasási készségek fejlesztése, mert ez arra ösztönzi a diákokat, hogy elemezzék, megkérdőjelezzék és értékeljék az olvasott információkat, ezáltal képessé váljanak tájékozódni egy komplex és információban gazdag világban. A fentiekhez kapcsolódik a fejlesztő biblioterápia módszere, amely a szövegek széles skáláját működteti, hogy segítsen mindennapi problémáink megoldásában és az általában véve az életünkben való előrelépésben. A biblioterápiás foglalkozások az irodalom nyelvét használják, amely az emberi természetet és jelenségvilágot annak teljes, univerzális fenomenológiai értelmében írja le. A módszer sok problémában segíthet, például a gyász feldolgozásában, a szocializáció javításában és az önaktualizáció növelésében. Segítségével megtalálhatjuk az egyensúlyt az egyéni és közösségi értékek között, valamint segíthet az önismeret és a társadalmi érzékenység fejlesztésében. A tanulmány a biblioterápiás folyamat lépésein végighaladva kifejti, hogy a posztmodern társadalom kihívásaival szemben hogyan használhatunk fel irodalmi munkákat a személyiségfejlesztésben. A könyvek és szövegek segíthetnek az egyén autonómiájának megerősítésében, és hozzájárulhatnak a mentális jólét javításához és hosszútávú fenntartásához is. A terápiás munka végső célja az, hogy a kliensek egy mélyebb önreflexiós és önismereti munka során kialakítsák egyéni életútjukat, és életükben értelmet találjanak. A biblioterapeuta irányítása biztonságos kereteket nyújt a kliensek számára a személyiségfejlesztő munka során, mert a foglalkozások során a művekben megjelenő negatív tartalmak mint az élet természetes részei jelennek meg. A pufferhatás révén pedig énközelibbé és kezelhetőbbé válhatnak az egyéni problémák. A szövegek így identitástesztelő eszközként működnek, elősegítve ezzel a vikariáló hatást és a modelltanulást. A művekben megjelenő konfliktusok és az azokkal párhuzamos személyes vonatkozások terápiás útjelzőként szolgálhatnak, megfelelően irányítva az átkeretezés és a reparatív megélés lehetőségét nyújtják, ezzel is segítve az én minden részének teljes integrációját. A tanulmány foglakozik a terápiás munka mélységszabályozásával, valamint a terápiás idő és az érzékelés fókuszának tudatos működtetésével is. A biblioterápiás foglalkozások során az olvasók olyan személyiségfejlődésen mehetnek keresztül, amely által aktív szereplőkké válhatnak saját életükben, megkezdhetik saját élettörténetük át- és újraírását, valamint új értelmet találhatnak benne. Ez a folyamat segít abban, hogy ne csak önmagunkkal, hanem másokkal való kapcsolatainkban is tudatosabbak legyünk, mivel a módszer növeli az elfogadás és az empátia szintjét is. Reading, and engaging with literary works in general, can be exceptionally significant for an individual’s development and social integration, as reading motivation can be a key factor in lifelong learning. Motivated readers connect more deeply with various texts, show greater persistence, and possess better comprehension and critical thinking skills. In the field of reading pedagogy, there is an increasing emphasis on developing critical reading skills. These skills encourage students to analyze, question, and evaluate the information they read, thus equipping them to navigate a complex and information-rich world. Closely related to the above is the method of developmental bibliotherapy, which utilizes a wide range of texts to help solve everyday problems and facilitate overall progress in our lives. Bibliotherapy sessions use the language of literature, which describes human nature and phenomena in their complete, universal phenomenological sense. This method can assist with various issues, such as processing grief, improving socialization, and enhancing self-actualization. Through it, we can find a balance between individual and communal values and foster self-awareness and social sensitivity. This study outlines the steps of the bibliotherapeutic process and explains how literary works can be used for personal development in response to the challenges of a post-modern society. Books and texts can strengthen an individual’s autonomy and contribute to improving and maintaining long-term mental well-being. The ultimate goal of therapeutic work is for clients to develop their unique life paths through deep self-reflection and selfknowledge, finding meaning in their lives. Under the guidance of a bibliotherapist, clients receive safe boundaries during their personal development work, as the negative contents depicted in literary works are presented as natural parts of life. This buffering effect can make personal issues more relatable and manageable. Texts thus function as tools for identity testing, facilitating vicarious experiences and model learning. The conflicts depicted in the works and their personal parallels serve as therapeutic signposts, appropriately guiding the possibilities for reframing and reparative experiences, thus helping the full integration of all parts of the self. The study also addresses the regulation of therapeutic depth and the conscious management of therapeutic time and perceptual focus. During bibliotherapy sessions, readers can undergo personal development that enables them to become active participants in their own lives, begin rewriting and revising their life stories, and find new meaning in them. This process aids in becoming more conscious not only in relation to ourselves but also in our relationships with others, as the method increases levels of acceptance and empathy.

Actions (login required)

Edit Item