Üzletek áruellátásával kapcsolatos szélsőértékfeladatok = On Some Inventory Problems of Shops

Rényi, Alfréd and Ziermann, Margit (1960) Üzletek áruellátásával kapcsolatos szélsőértékfeladatok = On Some Inventory Problems of Shops. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MATEMATIKAI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI, 5 (4). pp. 495-506.

Preview

Text cut_MATKUTINT_5_4_1960_pp495_-_506.pdf Download (7MB) | Preview

Abstract

E dolgozatban a következő problémával foglalkozunk: egy boltban, amely egy vagy több árucikket árul, és amelyben az egyes árucikkek iránti várható keresletet ismertnek tételezzük fel, mekkora az a minimális készlet az egyes árucikkekből, amellyel a raktár következő feltöltéséig előírt kielégítési biztonsággal ki lehet elégíteni a fogyasztókat? A „kielégítési biztonság" fogalmának szemléletes közgazdasági tartalma nyilvánvalóan az, hogy a vevők túlnyomó része megtalálja a boltban azt az árut, amire szüksége van (feltéve, hogy ez az áru egyáltalán a bolt által árusított cikkek egyike). A „kielégítési biztonságnak" azonban több, e közgazdasági tartalommal összhangban levő definíciója adható meg még egyetlen árucikk esetében is és a fenti kérdésre adott válasz természetesen nagy mértékben függni fog attól, hogy ezt a fogalmat hogyan definiáljuk; ha a bolt többféle árucikket árul (márpedig a reális helyzetnek ez felel meg), akkor az a kérdés is felmerül, hogy az egyes árucikkekre vonatkozó kielégítési biztonságokat hogyan egyesítjük egyetlen mérőszámmá? E dolgozatban a fenti problémát a kielégítési biztonság több számbajövő értelmezése mellett oldjuk meg. Azt, hogy egy konkrét esetben melyik értelmezés veendő alapul, elsősorban közgazdasági meggondolások alapján kell eldönteni, azonban figyelembe veendő a számolástechnikai szempont is. A tárgyalt alternatív felfogások ugyanis más és más numerikus feladatra vezetnek, és a számítások egyszerű vagy bonyolult voltát a gyakorlati felhasználásnál szükségképpen figyelembe kell venni. A probléma megoldása során figyelembe vesszük azt a kárt is, amelyet a feleslegesen nagy készletek felhalmozása okoz. A fenti probléma eredetileg cipőboltok raktárkészletével kapcsolatban merült fel, azonban a kérdést olyan általánosságban vizsgáltuk, hogy az elvileg bármilyen, az egyéni vásárlók nagy tömegét kiszolgáló boltra alkalmazható. Az 1. § egy árucikket árusító bolt esetével foglalkozik. E § eredményei több árucikket árusító bolt esetében is alkalmazhatók, ha a biztonságos raktárkészletet az egyes árucikkekből egymástól függetlenül akarjuk megállapítani. A 2. §-ban foglalkozunk több terméket árusító boltokkal azon feltevés mellett, hogy a bolt által árult összes árucikkből a raktárkészlet beszerzésére korlátozott pénzmennyiség áll rendelkezésre és így az egyes árucikkekből raktáron tartandó mennyiségek nem határozhatók meg egymástól függetlenül. A 3. §-ban néhány kiegészítő megjegyzést teszünk; többek között megmutatjuk, hogy mennyiben indokolt az a feltevés, hogy a kereslet közelítőleg normális eloszlású. A 4. § néhány utalást tartalmaz a kérdéskör irodalmára. A téma felvetése az Országos Tervhivataltól ered. Az ott folyó közgazdasági kutatómunka kapcsán merült fel a minimális készlet matematikai úton való megközelítésnek igénye. Köszönettel tartozunk Dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének, aki az e dolgozat tárgyát képező problémára figyelmünket felhívta, továbbá munkánkat tanácsaival is támogatta. Reméljük, hogy ezen dolgozat segítséget nyújthat a közgazdaságtudományban előretörő egzakt irányzatok megerősödésében.

Actions (login required)

Edit Item