Közös Érték – közösségi és kulturális tanulás Tésenfán

Boros, Julianna and Gergye, Eszter and Lakatos, Tímea (2019) Közös Érték – közösségi és kulturális tanulás Tésenfán. KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG, 10 (1). pp. 27-41. ISSN 0133-2597

Preview

Text 04_Boros-Gergye-Lakatos_2019_01.pdf - Published Version Download (241kB) | Preview

Abstract

Magyarországon az 1990-es években egyértelművé vált, hogy az iskolai végzettség, a gazdasági, a kapcsolati és a társadalmi tőkékkel rendelkezés vagy annak hiánya előnyökhöz és hátrányokhoz vezethet az egyén életében. Az iskola szerepe még inkább felértékelődött. A munkanélküliség okainak leginkább az alacsony iskolai végzettséget és a piacképes szaktudás hiányát tekintették, másrészt a munkahelyek hiányát (Kertesi 2000). Az esettanulmány célja, hogy – a Tanuló Régiók koncepció elméletére támaszkodva – olyan innovációra mutasson rá, melynek keretében a helyi közösségi, kulturális és gazdasági erőforrások aktivizálására kerül sor, s a helyi társadalom tagjai aktív részesei, alakítói e folyamatnak. A kutatásunk terepmunkája 2017. október-november, 2018. augusztus-szeptember hónapokban zajlott, igazodva a közösségi rendezvényekhez és programokhoz. Kutatásunk során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel dolgoztunk – térségi szinten – elsősorban a KSH adatait, a LEARN kutatás adatbázisát és járási szintű térségi dokumentumokat használtuk fel elemzésünkhöz. Másrészt élettörténeti interjúkat (3 db.) készítettünk a közösségfejlesztése és a közösségi tanulás szempontjai szerint a helyi aktív társadalmi szereplőkkel (polgármester, közösségszervező, ökogazdálkodó), ezenkívül helyszíni tereplátogatást tettünk résztvevő megfigyelés módszerét alkalmazva egy helyi közösségi programokon (pl. Bőköz-fesztivál). Érdekesség, hogy Dél-Dunántúli régióban elhelyezkedő siklósi járás a gazdasági mutatók alapján hátrányos helyzetű térségnek számít, ezért is fontos ismerni azokat a kezdeményezéseket, melyek a szegénységre, a jövőképre új megoldásokat, lehetőségeket mutatnak. A kutatás helyszíne, Tésenfa települése a siklósi járásban található. A megközelítőleg 190 lakost számláló településen nem működik sem óvoda, sem iskola, Pécs egyetemvárosának közvetlen vonzáskörzetéből kiesik. Ilyen értelemben, „gazdasági tanuló régióról” nem, azonban „kulturális művelődési” tanuló térségről (Kozma és mtsai 2015:49-50) beszélhetünk. Tésenfa, a település esetében is megállapítható, hogy a közösségi és a kulturális tanulás színtere leginkább a következő szempontok alapján: egyrészt a helyi közösségi, kulturális, gazdasági értékek tudatos feltárása és értékmentés folyamata zajlik a kutatott településen (Pl. Helyi Néphagyományok Őrző Háza; őshonos gyümölcsfák újratelepítése, ökogazdálkodás, ezzel kapcsolatos tudások átadása; kertészet működtetése), melynek forrásai döntően a lokális közösség és a tradíciók. Másrészt a tanulás formái elsősorban közösségi együttlétek kulturális (pl. évenkénti alkotótábor), egyházi (évenkénti hittantábor) és civil (önkéntesség) közösségi keretek között valósul meg. Továbbá Tésenfa vezetői és a lakosság aktív tagjai a térségben lévő – hasonló társadalmi-gazdasági problémákkal küzdő – települések vezetőivel, önkénteseivel, munkatársaival informális és formális módon is együttműködnek (pl. Bőköz Fesztivál). Az elmúlt évtizedekben változások tapasztalhatók a település életében. Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a megvalósítók szerepe meghatározó, ebben az esetben „beköltöző” értelmiségi házaspár irányította a figyelmet a helyi értékekre. Tanulmányunkban bemutatásra kerülnek a Tésenfán működő kulturális, közösségi tanulási folyamatok és eredményeik, a közösség szemléletében bekövetkezett változások, melyek azt mutatják, hogy a korábbiakkal (1990- es évek óta tapasztalható depriváció) ellentétben, az egymás mellett élés formáját lassan felváltja az együtt élés közösségi személete.

Actions (login required)

Edit Item