Osztrák-magyar történészviták a pragmatica sanctióról a 20. század elején: esettanulmány a professzionális történetírások sajátosságairól

Törő, László Dávid (2024) Osztrák-magyar történészviták a pragmatica sanctióról a 20. század elején: esettanulmány a professzionális történetírások sajátosságairól. AETAS: TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. ISSN 0237-7934 (In Press)

Text toro_Pragmatica_Sanctio_viták_tld_20240308_korr0421.pdf - Draft Version Restricted to Registered users only Download (694kB) | Request a copy

Abstract

A 19. század és a 20. század eleje az európai történetírások professzionalizációjának az ideje, e folyamat azonban közel sem volt totális, egységes és folytonos. Azon kívül, hogy térben és időben eltérő sajátosságai voltak, nem csak a céhes történészekről szólt. Történészek együttműködtek jogászokkal, politikusokkal, újságírókkal, eközben pedig rendszerint átlépték a diszciplináris határokat. Bár a szakszerűsödő történetírások nemzeti keretek között szerveződtek, és a főbb intézményei (történelmi társulatok, levéltárak, múzeumok) a nemzeti történelem kutatására jöttek létre, óhatatlanul szembekerültek rivális nemzeti történeti elbeszélésekkel is.1 A riválisokkal való szellemi összecsapásokban jól megmutatkozik, milyen különböző diszkurzív szerepet töltenek be a történészek eszményei (például az objektivitás), vagy a kutatással és a történészi szerepkörrel összefüggő metaforák és fantáziák. Az is kiderül e viták historiográfiai tanulmányozásából, hogy a professzionális történészek miképp próbálták meghúzni a határt dilettáns és szakember között, miközben a viták során e határok mégis gyakran elmosódnak, szemléltetve, hogy a szakmaiság valójában nem volt magától értetődő, kritériumai folytonos igazolásra és újradefiniálásra szorultak. | Debates about the pragmatica sanctio in the Austrian and Hungarian historical writings at the beginning of the 20th century: a case study about professional histories The study shows the different interpretations of Hungarian and Austrian historians and scholars of public law during the Age of Dualism. The second half of the 19th and the first half of the 20th century saw an increasing professionalization of historical writings. In the debates between Hungarian and Austrian historians about the Pragmatica Sanctio, we see scholars of public law, politicans and jurists alongside professional historians citing and debating each other’s work. In my study I focus my attention on professional historians like Viktor Bibl, Alfons Dopsch, Henrik Marczali or Ferenc Eckhart, but I also introduce lesser known figures like Laura Polányi, Elek Jakab, or Hans Schlitter. Keeping in mind that new approaches to historiography include the analysis of methapors, discourse strategies and the power of institutions, my study will analyze the role of institutions, deal with the problem of women historians on the margins and analyze different ethoses and self-representations of professional historians, archivists and jurists.

Actions (login required)

Edit Item