Névföldrajzi kutatások – egy családnév földrajzi és történelmi háttere

Gábris, Gyula (2019) Névföldrajzi kutatások – egy családnév földrajzi és történelmi háttere. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 143 (1). pp. 35-54. ISSN 0015-5411

Preview

Text 958-Tanulmanyszovege-7887-1-10-20190411.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (10MB) | Preview

Abstract

A nyelvföldrajz a nyelv térbeliséget vizsgálja. A magyar (földrajzi) hely- és személy-nevek, valamint a törzsnevek vizsgálata mintegy másfél évszázadra tekint vissza. A mai névföldrajz azonban csak a digitális adatbázisok és a számítógéppel támogatott kartográ-fia segítségével bontakozott ki. Földrajzosok alig foglalkoznak a nyelvi jelenségek térbe-liségének kutatásával. A tanulmány erre vonatkozó kísérletet jelent, példaképpen a Gábor családnév, illetve névváltozatainak földrajzi és történelmi összefüggések keretében tör-ténő vizsgálatával.A 15. század közepétől, illetve a 16. század elejétől öröklődő magyar eredetű család-neveink között igen gyakori és egyben a legrégebb óta előforduló az apai személynévből, vagy annak becézett változatából alakult típus. Ilyen a Gábor családnév, amelynek térbeli megoszlását, időbeli változásait mutatja be a tanulmány, különös figyelemmel a történel-mi, politikai hatásokra. A kutatás alapjául három adatbázis szolgált: az oszmán uralom alól teljesen felszabadult ország első összeírása az adózók számbavétele céljából (1720); a RadixIndex (Adatbázisok családfa- és helytörténet-kutatóknak) első világháborús vesz-teséglistájának (Verlustliste) internetes adatbázisa; valamint a magyar, a szlovák és az osztrák internetes telefonkönyv adatai (Romániából és Szerbiából nincs adat).

Actions (login required)

Edit Item