Adatok a kétegyházi két török-halom tájtörténetéhez

Bede, Ádám and Czukor, Péter and Csathó, András István and Sümegi, Pál (2019) Adatok a kétegyházi két török-halom tájtörténetéhez. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 143 (4). pp. 358-373. ISSN 0015-5411

Preview

Text 1709-Tanulmanyszovege-12874-1-10-20200127.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (7MB) | Preview

Abstract

A Körös-Maros nemzeti Park Kígyósi-puszta törzsterületén, a kétegyházi pusztán emelkedő két – mindkettő egyaránt a Török-halom nevet viselő – kurgán az itt található, több mint száz halomból álló halommező két legnagyobb tagja. A kurgánokat a keleti eredetű, nomád/félnomád Jamnaja-entitás helyi közössége emelte a rézkor végén (3000–2700 BC). A halompárt alapvetően szikes legelők és mocsarak veszik körül, az északi halom felszínén azonban aránylag fajgazdag, löszpusztagyep karakterű növényzet található, regionálisan értékes növényfajokkal. Az évszázadok alatt a felszínt a bolygatások sem kerülték el (kincskeresés, földmérési alappont állandósítása). A két halom között részleteiben megmaradt késő középkori eredetű határárok húzódik. Az északi Török-halom ma is viszonylagos épségben áll, a délit viszont a helyi termelőszövetkezet anyagnyerés céljából elhordta. Az elhordást 1967-ben régészeti ásatás (leletmentés) előzte meg, mely során a kurgán alaptemetkezését és további három sírt tártak fel benne. Az elhordást követően a halomnak csak az északnyugati lábrészéből maradt meg egy kis darab, mely azonban eredeti növényzettel rendelkezett. A Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság a déli Török-halmot nagy földmunkákkal járó, tájrehabilitációs célú beruházással 2011-ben újraépítette, felszínére löszvegetációt telepített.

Actions (login required)

Edit Item