Egy példa a várospolitikai teljesítmény értékelésére történeti léptékben : Bécs és Budapest vízvezeték- és csatornahálózatának kiépülése a dualizmuns idején költségvetési adatok tükrében (1874–1914)

Hilbert, Bálint (2024) Egy példa a várospolitikai teljesítmény értékelésére történeti léptékben : Bécs és Budapest vízvezeték- és csatornahálózatának kiépülése a dualizmuns idején költségvetési adatok tükrében (1874–1914). CITY.HU: VÁROSTUDOMÁNYI SZEMLE, 4 (1). pp. 69-95. ISSN 2786-4022

Preview

Text HB_City_hu_2024_01_04.pdf - Published Version Download (969kB) | Preview

Abstract

Bécs és Budapest dualizmuskori városfejlődésének összehasonlításáról már számtalan kutatás született különféle diszciplína felől megközelítve. Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának több mint 50 éve alatt a két társfőváros nagyléptékű fejlődésen ment keresztül, amelyet egyöntetűen várospolitikai sikernek könyvelt el az utókor. De vajon hogyan értelmezhető és milyen tudományos szempontok mentén fogható meg a várospolitika teljesítménye a 19. században? Erre a kérdésre a várostörténeti irodalmak többsége a városok társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlődésének eredményeivel válaszol, de a korabeli városi kormányzás teljesítményének komplex értékelésére már jóval kevesebb támpontot találunk, még a városi kormányzás kortárs irodalmait fellapozva is. Jelen tanulmány erre a kérdéskörre támaszkodva kíván egy lehetséges példát prezentálni Bécs és Budapest 19. századi várospolitikájának fókuszpontjában lévő vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének többszempontú vizsgálatával. A kutatás egyrészt feltérképezi ezen infrastrukturális elemek kiépülésének hatásfokát és területi egyenlőtlenségeit statisztikai mutatók vizsgálatán keresztül, másrészt az azokhoz kötődő bevételi és kiadási költségvetési tételeket is számításba veszi, így összetett képet adva a vízvezetékek és csatornák kiépítésének költséghatékonyságáról is. A kvantitatív módszereken alapuló empirikus vizsgálatot pedig a tanulmány a városi kormányzási elmélet egyik fontos attribútumának, a városi autonómiának kontextusába helyezi, figyelembe véve a két város 19. századi városfejlődésének fontosabb szakaszait is. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a városi autonómia mértéke szignifikáns összefüggésben állhatott a városépítés teljesítményével, mivel a széles autonómiával rendelkező Bécs dinamikusan bővülő városterületén átlagosan nagyobb hatékonysággal építette ki a vízvezeték- és csatornahálózatot, mint az államnak jobban kitett és bonyolult kormányzási rendszerrel rendelkező Budapest. | The comparative type of research on Vienna’s and Budapest’s urban development during the second half of the 19th century is a popular topic among urban scientists. The two capitals of the Austro–Hungarian Monarchy underwent a large-scale development in nearly half a century, which is praised by many historiographic literature on the topic as a huge success in the cities’ urban politics. But how can the performance of a 19thcentury urban policy be interpreted scientifically? Most of the literature on urban history gives us a detailed picture of the quantitative results of the cities’ socio-economic and infrastructural development as an answer. However, we can find much less information about the evaluation of contemporary urban governance’s performance in a complex way, even if we take into account the modern literature on urban governance. Based on this argument, this study aims to demonstrate an individual case of circumscribing urban governance’s performance by examining the construction of urban water and canal systems from multiple perspectives. On one hand, the research examines different types of statistics to reveal the efficiency of the development of these infrastructural elements and their territorial inequalities in both cities. On the other hand, the study also takes into account the budgetary items of water and canal systems, giving us a complex picture regarding the financial background of the construction of these infrastructural objects. Then the main findings of the statistical examination are interpreted in the context of urban autonomy and the main elements of the cities’ urban development throughout the 19th century. The results of the empirical research showed a significant connection between urban autonomy and the performance of urban development since Vienna with greater jurisdiction could build the necessary water and canal systems in its enlarged territory with more efficiency than Budapest which was more dependent on the Hungarian state and had more complicated urban governance system.

Actions (login required)

Edit Item