Kincses, Áron (2023) Nemzetközi vándorlás. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ISBN 978-963-235-556-6
|
Text
nemzetkozi_vandorlas.pdf Download (10MB) | Preview |
Abstract
A könyv nem pusztán a nemzetközi vándorlás klasszikus tanulmányozására terjed ki, célja az objektív és szubjektív társadalmi, gazdasági és demográfiai erőterek feltárása, melyek a vándorlási alakzatok kialakulásáért felelősek, illetve formálják azokat. A tankönyv összeköti a forrás és a fogadó térségeket, és hálózatként tekint a jelenségre, annak topológiáját, társadalmi, gazdasági hatásait mutatja be társadalomföldrajzi szempontból. A nemzetközi vándorlás különböző megközelítéseinek szempontjait, a felhasznált adatok forrását az 1. fejezet ismerteti. A 2. fejezet a nemzetközi migráció elméleti kereteivel foglalkozik. A részletes kifejtés oka, hogy a hazai és a nemzetközi szakirodalomban meglehetősen sok megközelítés ismert a migrációval kapcsolatban. Röviden tárgyalásra kerülnek a térbeliség, a külső és a belső terek fogalmai, a mobilitás és a migráció, valamint a főbb migrációs elméleteket. Ezek az elméletek a tankönyvben mint koordinátarendszer funkcionálnak, melyben a nemzetközi vándorlás különböző szegmenseit el lehet helyezni. A 3. fejezet a világban tapasztalható nemzetközi migráció trendjeit, mozgatórugóit és földrajzi hálózatát vizsgálja. Ez a fejezet a Föld országai között fennálló kapcsolatrendszerekkel foglalkozik. A tankönyvnek nem célja a nemzetközi migrációnak a Föld valamennyi országára, külön-külön kiterjedő elemzése, sokkal inkább a főbb globális trendek és a mozgások kiváltó okainak ismertetése. A részletesebb leírásokra Magyarország és a Kárpát-medence példáján kerül sor a későbbi fejezetekben. Az itt tárgyalt ismeretek segítik, hogy a későbbiekben össze lehessen hasonlítani a világban tapasztalt jelenségeket a Kárpát-medencei viszonyokkal, a globális trendeket a lokális jelenségekkel. A 4. fejezet ismerteti a Magyarországon élő külföldi kötődésű népességre vonatkozó információkat. Ez a pont a bevándorló népesség számosságát, dinamikáját, állampolgárság szerinti összetételét, területi eloszlását, demográfiai, iskolai végzettségek szerinti struktúráját, valamint a munkaerőpiaci jellemzőit vizsgálja, a lakónépességgel összevetésben. Az 5. fejezetben a Magyarországra irányuló, Kárpát-medencei nemzetközi vándorlások forrástérségei kerülnek a fókuszba. Ismertetésre kerül a szomszédos országokban élő magyarok helyzete, számossága, vándorlási jellemzői és a migráció trendjei. Beazonosításra kerülnek azok a forrástérségek, ahonnan a legtöbben vándorolnak Magyarországra. A szomszédos országokból Magyarországra érkezők területi mintázatait, forrás és célterületek szerinti összekötöttségeit tárja fel a fejezet demográfiai háttérváltozók segítségével, és az eredményeket a globális migrációs hálózatok topológiájával hasonlítja össze. Az utolsó, 6. fejezet tárgyalja a magyar nemzetiségűek területi eloszlását a Kárpát-medencében, valamint a szomszédos országokból Magyarországra történő vándorlások hatásait a Kárpát- medence magyar népességére. Másrészt a térség népesedési térszerkezetét tárja fel, melyben a vándorlások végbe mennek, választ adva a vándorlások irányainak kialakulására.
Actions (login required)
 |
Edit Item |
