A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520-ig

Iványi, Béla (1906) A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520-ig. MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE, 13. pp. 1-54.

Preview

Text gazd_tort_szeml_1906_001-054.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A középkor gazdasági életében a vámok nagyon nevezetes szerepet játszottak. Meg kell ugyan vallani, hogy a forgalomra nézve nem jártak előmozdító, sőt ellenkezőleg, bénító, akasztó hatással, de annál jótékonyabb és annál hasznosabb volt az a hatás, a melyet a vámszedő hely tulajdonosának zsebére gyakoroltak. Mondhatjuk, hogy a királyi kisebb haszonvételek közül a „ius thelonii" a vámszedési jogosultság, igen kellemes és a mi a legfőbb, hasznot hajtó activ jog volt. Nem egy vámhely minden munkabefektetés, fáradozás nélkül néha nagyon tekintélyes és busás összeget jövedelmezett. Ennek tulajdonítandó, hogy valamely birtok adomány, elnyerésével egyidejűleg mindenki iparkodott esetleg a birtokon létező vámszedési jogot is megszerezni. Egy-egy forgalmasabb vámszedő hely jövedelméből az akkori viszonyok mellett egy-egy várat lehetett egész kényelmesen fenntartani. Érthető tehát, ha a középkorban néha egész kis magánharcz folyik egy-egy tekintélyesebb vámhely birtoklása miatt. Ezen tekintélyes vámszedő helyek közé tartozott Tisza-Lúcz is, melynek birtokáért különösen a XV. században nem csekély versengés folyik némely családok közt, a mi nem is csoda, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a tiszaluczi vámhely bevétele igen tiszteséges jövedelmi forrást képezett.

Actions (login required)

Edit Item